Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

Végezetül megjegyzem, hogy a burgenlandi ünnepségek általában különösebb uszító kampányok nélkül zajlottak le, azonban a tartomány vezetői beszédeikben vagy nyilvánosságra hozott cikkeikben „az előírt uszító adagot" elmondották. Sebes I sk. követ MOL XIX-J-l-j Ausztria 5/a KüM 005477/2/1961 szám (17. doboz) — Géppel írt eredeti tisztázat. 55. Előterjesztés az MSZMP KB Politikai Bizottságához a magyar-osztrák kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről Budapest, 1962. február 14. MSZMP KB Külügyi Osztálya 20/PJ/1962 I. Ausztria külpolitikájának kétarcúságára jellemző: egyrészt erősödnek a semlegesség feladására vagy formálissá tételére irányuló tendenciák, amelyek különösen megmutatkoznak a Közös Piachoz való osztrák csatlakozás szándékában, egyes katonai intézkedésekben (beton-erődvonal, határőrizeti civil alakulatok felállítása, az osztrák hírszerzés tényleges alárendelése a NATO-nak), másrészt gyarapodnak a semlegesség megőrzésére, a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés megszilárdítására törekvő erők. A nyugat-európai integrációs törekvések, az Egyesült Államok vezette NATO nyomása egyre növekvő erővel hatnak. Az osztrák uralkodó körök egy részének jól felfogott érdeke, a szocialista országok szomszédsága, a Szovjetunió viszonylagos közelsége viszont az osztrák semlegesség valamilyen fokú megőrzését, a békés egymás mellett élés megszilárdítását igényli. Ez a magyarázata annak, hogy az egyértelműen nyugati érdekeket szolgáló lépések mellett Ausztria tesz semlegességét dokumentáló lépéseket is. Az ilyen lépések mögött nem egyszer osztrák manőver is meghúzódik, amelynek egyrészt az a célja, hogy a NATO-országoktól kedvezőbb feltételeket csikarjanak ki Ausztria számára, másrészt az, hogy elleplezze a nyugati orientáció erősödését. Az osztrák gazdasági helyzet alakulása is visszahat a fent vázolt kettős folyamatra. Az osztrák gazdasági helyzetet jelenleg a konjunktúra lelassulása, a termelés növekedési ütemének csökkenése, áremelkedések és a bérek lassú emelkedése jellemzik. Míg 1960 harmadik negyedében az ipar 10%-kal termelt többet, mint egy évvel korábban, az emelkedés 1961 harmadik negyedében csupán 3,1% volt. Több fontos iparágban kisebb volt a termelés, mint egy évvel korábban; így a bányászatban, a vas- és fémiparban. A mezőgazdasági termelés szintén csökkent. 1961-ben a mezőgazdaság