Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
termelése csak 4%-kal, míg 1960-ban 13%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A termelés növekedésének lassulása még nem érezteti hatását a dolgozók helyzetében. A konjunktúra lassulása az osztrák tökét arra készteti, hogy a jelenlegi exportpiacok megtartása mellett, mivel azok köre szűkül, új piacok után nézzen. A nyugatnémet és más nyugati konkurrencia kedvezőtlenül hat a Nyugat felé irányuló exportra, s ez arra szorítja a tőkések egy részét és az államosított ipart, hogy a szocialista országokban keressen új piacokat. A szocialista országokba irányuló osztrák export 1960-ban 24%-kal nőtt, s a növekedés tendenciája 1961-ben is megmaradt. Jelenleg az osztrák külkereskedelemben mintegy 15-17% körül mozog a szocialista országok részesedése. Ezzel szemben a nyugat-német tőkeberuházások 1957-től 1960-ig a kétszeresükre növekedtek Ausztriában és az összes tökeberuházásoknak majdnem háromnegyedét teszik ki. 1961-ben Ausztria exportjának 27%-a irányult NyugatNémetországba, importjának mintegy 40%-a származott onnan. (A passzív szaldót Ausztria az idegenforgalomból fedezi.) Ausztria és az európai szocialista országok viszonya az utóbbi két-három évben általában javult. Ez a javulás nem egyenletes és nem terjed egyforma mértékben valamennyi európai szocialista országra. Legjobbak Ausztria kapcsolatai a Szovjetunióval, mint az osztrák államszerződés egyik aláírójával és Ausztria semlegességét garantáló nagyhatalommal. Aránylag gyakoriak a két ország között a magasszintű delegációcserék, a külkereskedelem állandóan nő; vannak jelek a szovjetellenes propaganda mérséklésére is, bár 1961-ben egyes nemzetközi események kapcsán erősödött szovjetellenes propaganda. Viszonylag jónak mondható Ausztria kapcsolata Lengyelországgal és Romániával is. Lengyelországban hivatalos látogatást tett Kreisky külügyminiszter, Waldbrunner közlekedésügyi miniszter és Pittermann alkancellár. Ausztriában járt egy lengyel miniszterelnökhelyettes, Rapacki külügyminiszter és a közlekedésügyi miniszter. 269 A két ország külkereskedelmi forgalma az utóbbi években jelentősen megnőtt. Románia különösen külkereskedelmi szempontból érdekes Ausztria számára. Gheorghiu-Dej 270 elvtárs bécsi látogatása alkalmából elvi megegyezés jött létre a külkereskedelmi forgalom jelentős növelésére. A legkevésbé jók Ausztria kapcsolatai a szomszédos szocialista országokkal: Magyarországgal és Csehszlovákiával. Ausztria kapcsolatai ezekkel az országokkal csak lassan fejlődnek, s sokszor megtorpannak, vagy visszaesnek. Az osztrák vezető körök hidegháborús magatartásában, elsősorban a szomszédos szocialista országok felé irányuló külpolitikájában, egyre nagyobb szerepet játszik az a hatás is, amelyet a szocialista építés eredményei gyakorolnak az osztrák tömegekre. Az osztrák provokációkat, az osztrák sajtó ideges hangulatát, a hivatalos köröknek a szélesebb kapcsolatoktól való félelmét nem utolsósorban ez magyarázza. II. Bruno Kreisky 1960. március 1-3. között járt Lengyelországban, amit Adam Rapacki külügyminiszter 1961. március 8-11. között viszonzott, Bruno Pittermann alkancellár Jozef Cyrankiewicz miniszterelnök meghívására 1961. február 2-5. között utazott Lengyelországba. Waldbrunner miniszteren kívül Hartmann földmüvelésügyi miniszter is járt Varsóban. A tárgyalt időszakban nem találtuk nyomát a román pártvezetö bécsi látogatásának.
