Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

54. Sebes István követ jelentése a Burgenland Ausztriához történt csatolásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepségekről Bécs, 1961. október 16. 945/szt/1961.sz. Előadó: Tarába követségi titkár Burgenland Ausztriához való csatlakozásának 40. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségeket rendeztek a tartományban és annak fővárosában, Eisenstadtban. Az ünnepségsorozatot nagyarányú sajtókampány kísérte. Az ünnepségek keretében Eisenstadtban a Stadthalleban kiállítást is nyitottak a tartomány Ausztriához történő csatolásáról készült okmány és egyéb dokumentációs gyűjteményekből, amit Tarába elvtárs megtekintett. A kiállítás rendezői azt tűzték ki célul, hogy a kiállítás bemutassa általában a magyar nacionalizmust, anélkül azonban, hogy említést tennének az ezt képviselő horthysta kormányzatról. A kiállítás anyaga a monarchia széthullása és az 1930 közötti időszakot öleli fel. A kiállítás első részében nagy táblán foglalják össze a tartomány Ausztriához történő csatolásának fontosabb mozzanatait és ebben az összefoglalóban a többi között ez áll: „Az antant hatalmak hallgatólagos türelme közepette zajlott le a népszavazás (Sopronban), a kényszer atmoszférájában, aminek következtében Burgenland az utolsó pillanatban elvesztette természetes fővárosát, Sopront." A kiállítás legtöbb dokumentuma a Sopronnal kapcsolatos eseményekkel foglalkozik. Igyekszik bebizonyítani, hogy Sopront erőszakkal választották el Burgenlandtól és közölnek egy adatot, mely szerint 1910-ben, a korábbi magyarosítási akciók ellenére, még mindig 51,1% németajkú élt Sopronban. Több olyan térkép is látható volt, amelyek Sopron Burgenland szerves részeként ábrázolják. A kiállítás soproni része kiegészül még egy akkori népszavazási dokumentációval, amely azt bizonyítja, hogy a horthysta Magyarország, a Héjjas-féle rendőrosztagok miként kényszerítették ki a népszavazás során a magyar győzelmet. A soproni események vázolásánál természetesen egyetlen-egy utalás vagy okmány sem található, amely megállapítaná, hogy ma már a két ország között húzódó határvonalak megváltozhatatlanok. Vagyis a kiállítás látogatóiban kétségtelenül egy Sopron utáni óhaj keletkezik. Mint fentebb már említettem, a kiállítás nem a Horthy-féle nacionalizmus ellen fordul, hanem általában a magyarok ellen. Igaz ugyan, hogy az akkori időkről szóló dokumentumokat állították ki, de a látogatókban egy általános magyargyülöletet igyekeznek táplálni. Ennek bizonyítására elég felhozni azt, hogy egyetlen egy utalás vagy okmány sem található a kiállítás anyagában, amelyből látható lenne, hogy a mai Magyarország ellensége a nacionalizmusnak, gyökeresen megszüntette a népek között gyűlölködést szító nacionalista uszítást. A burgenlandi kormány és más vezető szervek által rendezett ünnepségsorozat 1961. október 15-én ért végéhez és érte el tetőfokát. Az ünnepségsorozatot, amely