Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Sebes István követ jelentése Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes és Bruno Kreisky külügyminiszter tárgyalásairól Bécs, 1961. június 6. 540/szt/1961. sz. Május 27-én, szombat délelőtt Púja elvtárs Fodor elvtárs és az én kíséretemben meglátogatta Kreisky külügyminisztert. A látogatásnál jelen volt Wodak politikai osztályvezető. Kreisky néhány percig megvárakoztatott bennünket, mert éppen Bock kereskedelmi miniszter volt nála. Kreisky a látogatás alkalmával bőbeszédűen kifejtette álláspontját a két ország közötti kapcsolatokról, és nem nagyon adott alkalmat arra, hogy a jelenlévők bővebben vázolják a magyar álláspontot. Csak maga tett fel közbe-közbe néhány kérdést, ami módot adott saját véleményünk elmondására. Kreisky szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kielégítőek, véleménye szerint jobbak, mint Csehszlovákiával és megfelelően fejlődnek, bár úgy látja, hogy ebben az évben a forgalom valószínűleg az előző év szintjén marad. Ausztria általában nagy jelentőséget tulajdonít a Kelettel, közötte a Magyarországgal való kereskedelemnek. Púja elvtárs megjegyezte, hogy az EFTA-államok közötti csökkentett vámok a magyar áruk számára megnehezítik a versenyt. Kreisky kifejtette, hogy elvi okokból nem alkalmazhatják velünk szemben a legnagyobb kedvezmény elvét, de megtesznek mindent, hogy a kereskedelmi forgalom esetleges nehézségeit elhárítsák. A gazdasági integrációra rátérve, kifejtette azt a véleményét, hogy az valamilyen formában létrejön. Természetesen Ausztria számára egy külön formulát kell találni, ami figyelembe veszi a sajátos helyzetet. Ő éppen most beszélt Bockkal erről a kérdésről és az a véleménye, hogy nem egészséges helyzet az, hogy olyan melegházi állapotot teremtenek az ipar számára, amely megvédi a külföldi versenytől, mert ez a védett helyzet elősegíti a kartellek és monopóliumok alakulását. Lehetővé kell tenni a külföldi ipar versenyét, mert az elősegíti a műszaki fejlődést és az osztrák iparnak meg kell mutatni, hogy ilyen körülmények között is megállja a helyét. Visszatérve Magyarország és Ausztria kapcsolatára, kifejtette, hogy Ausztria nincs érdekelve abban, hogy a két ország között feszült legyen a viszony. Nincs semmi ok arra, hogy Magyarországgal ne olyan jó legyen a kapcsolatuk, mint pl. a Szovjetunióval, Lengyelországgal, vagy Jugoszláviával. Természetesen van néhány kérdés, amelyet rendezni kell, mert ez akadályozza a jó kapcsolatok megteremtését. Ilyen pl. a vagyonjogi kérdés, amely sok embert érint és elégedetlenséget okozhat, amely rontja a légkört Magyarországgal szemben. Púja elvtárs közbevetette, hogy véleményünk szerint a vagyonjogi probléma rendezésének a magja a restitúciós igényünk, amelyet szembeállítunk az ő követeléseikkel. Kreisky rögtön megértette, hogy miről van szó és kifejtette, hogy az Ausztriában lévő magyar magánvagyonok ügyében az osztrák bíróság az osztrák törvények szerint jár el, ami azt jelenti, hogy elismerik a magánszemélyek tulajdonjogát. Ők ettől nem térhetnek el. Egyetértett azzal, hogy gyorsítsuk meg a vagyonjogi tárgyalásokat, üljenek le a szakértők és állapodjanak meg. Örömmel üdvözölte Púja elvtárs azon megjegyzését, hogy vannak javaslataink a vagyonjogi tárgyalások gyors befejezésére és kérte, hogy azt minél előbb közöljük velük.
