Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

kérdéseket illetően. A külügyminiszter úr válaszában kijelentette, annak, hogy Magyarországgal szünetelnek a vagyonjogi tárgyalások, „politikai" okai vannak, és elhangzottak olyan hivatalos osztrák kijelentések is, miszerint a tárgyalások eredménytelenségének a magyar fél az oka. A Külügyminisztérium szükségesnek tartja kihangsúlyozni, hogy az utóbbi hónapokban folyt megbeszélések során egyre inkább bebizonyosodott, hogy a vagyonjogi tárgyalásokban az osztrák fél magatartása miatt nincsen előrehaladás. Az osztrák tárgyaló fél magatartása: a kitelepített svábok és háborús bűnösök, a magyar nagybirtokosok érdekeinek védelme, a potsdami döntés alá került vagyonok feszegetése, a Magyarországról a fasiszták által elrabolt műkincsek visszatartása, késedelmes adatszolgáltatás, a tárgyalások idején alkalmazott diszkriminációs, erőszakos módszerek alkalmazása arra enged következtetni, hogy az osztrák fél nem törekszik megegyezésre, még olyan területen sem, ahol a megegyezés lehetősége (például a kettős birtokosok esetében) már régen fennáll. d) A Külügyminisztérium nem kíván részletesebben foglalkozni a két ország közötti kulturális kapcsolatok kérdéseivel. Csupán meg kívánja jegyezni, hogy az Osztrák Köztársaság kormányának 1957 tavaszán, a kultúrbojkottról szóló határozatát mind a mai napig nem vonták vissza, s a kulturális kapcsolatainkra ez rányomja a bélyegét. A két ország közötti kulturális kapcsolatok fejlődését osztrák részről sokszor a hidegháború fegyvertárába tartozó módszerekkel akadályozzák. 2. ) A különböző magyar szervek számtalan kezdeményezése arra irányult, hogy osztrák és magyar vezetők személyes kapcsolatait létrehozzák és fejlesszék. Ezen erőfeszítések sem hozták meg a kívánt eredményt, legtöbbször az osztrák hivatalos szervek magatartása miatt. így pl. a magyar országgyűlés elnöke még 1955 nyarán osztrák parlamenti küldöttséget hívott meg magyarországi látogatásra. Bár erre osztrák részről pozitíven reagáltak, a látogatás az osztrák fél hibájából mind a mai napig nem valósult meg. 3. ) A Külügyminisztérium véleménye az, hogy a vitás és függő kérdések megoldásának legjobb eszközei lennének a két ország államférfiainak tárgyalásai, a magas szintű találkozók. Ebből az elgondolásból kiindulva hívta meg a magyar kormány elnöke Raab szövetségi kancellár urat magyarországi látogatásra. Habár a Magyar Népköztársaság bécsi követe már 1959 szeptemberében átnyújtotta a szövetségi kancellár úrnak a magyar kormány elnökének meghívását, arra a magyar fél mindezideig semmiféle választ nem kapott. Ebből a tényből az a következtetés vonható le, hogy osztrák részről ezt a mindkét ország számára hasznos találkozást nem óhajtják. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere 1956 óta három ízben látogatta meg az Osztrák Köztársaság külügyminiszterét, legutóbb 1959 októberében, amikor is meghívta Kreisky külügyminiszter urat, hogy látogasson el Magyarországra. Ez a meghívás is pozitív válasz nélkül maradt. * * * A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma nem hagyhatja szó nélkül azokat a más irányú osztrák cselekményeket sem, amelyekben nyilvánvalóan kiviláglik, hogy osztrák részről nem keresik a két ország közötti megegyezés lehetőségét, ellenkezőleg, magatartásuk sok esetben a kapcsolatok megromlását eredményezi.