Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
1. ) Igen hosszan lehetne felsorolni egyes osztrák hivatalos személyek nyilatkozatait, melyekben a Magyar Népköztársaságról, annak kormányáról meg nem engedhető módon és hangnemben beszélnek. 2. ) A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma nyomatékosan rá kíván mutatni az osztrák sajtó meg nem engedhető, kútmérgező szerepére. Amikor különböző megbeszélések során magyar részről felhívták a figyelmet az osztrák sajtó hangjára, akkor rendszerint azt a választ kapták, hogy a „sajtószabadság" lehetővé teszi az osztrák újságok számára, hogy azt írjanak, amit akarnak. A Külügyminisztérium számtalan esetet tud, amikor mind az osztrák hivatalos, mind a különböző pártállású lapok a Magyar Népköztársaságot meg nem engedhető módon támadó cikkei azonos, szó szerinti szövegezésűek, tehát világosan kivehető, hogy ezeket központi hely sugalmazta. 3. ) A Külügyminisztérium szükségesnek tartja az osztrák állam kezében lévő osztrák televízió magyarellenes tevékenységére is a figyelmet felhívni. Az osztrák televízió az utóbbi hetekben bemutatta a „Hősök árnyékában" c. szennyművet 240 , amelyben megengedhetetlen módon nyilatkoznak a Magyar Népköztársaság egyes vezetőiről és rágalmazzák azokat. Magyarország bécsi követének ezzel kapcsolatos intervenciója semmi eredményre nem vezetett. Legyen szabad rámutatni arra, hogy ugyanakkor, amikor osztrák hivatalos szervek semmit sem tettek az említett szennymű bemutatásának megakadályozására, rendkívül hatékonyan és gyorsan cselekedtek akkor, amikor korábban az osztrák televízió egyik munkatársa az iráni császárságról osztrák hivatalos megítélés szerint helytelenül nyilatkozott. Ebből a tényből az a következtetés vonható le, hogy az osztrák hivatalos szervek szabad folyást engednek a Magyarország ellenes rágalomhadjáratnak. Ha az illetékesekben a jóakarat meglenne, közbe tudnának lépni a két ország viszonyát zavaró televíziós adások megakadályozása érdekében. 4. ) A Külügyminisztérium nem hagyhatja továbbá szó nélkül az osztrák küldöttségek magatartását a különböző nemzetközi szervezetekben. Az Osztrák Köztársaság megbízottai a Magyar Népköztársasággal szembeni állásfoglalásaikkal, szavazataikkal azokat az erőket támogatják, melyeknek célja a hidegháború fenntartása. Az említett magatartás a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának megítélése szerint végső fokon ellentmond Ausztria semlegességének. 5. ) A magyar-osztrák külkereskedelem — hasonlóan a többi szocialista országokhoz — az elmúlt évekhez viszonyítva komoly emelkedést mutat. A két ország közötti árucsereforgalom egészségesen fejlődik. A Külügyminisztérium megítélése szerint félő, hogy Ausztriának az európai gazdasági integrációs szervezetekhez való csatlakozása hátrányosan hathat ki a két ország külkereskedelmére. Amennyiben e szervezetekhez való csatlakozás Magyarországgal szemben diszkriminációs intézkedésekkel járna, úgy az illetékes magyar külkereskedelmi szervek kénytelenek lesznek megfelelő intézkedéseket tenni. 6. ) Hivatalos osztrák személyek és az osztrák sajtó huzamosabb idő óta legtöbbször megengedhetetlen formában foglalkozik a magyar határzár kérdésével, melyet egyben felhasználnak a Magyar Népköztársaság rágalmazására. A magyar forradalomnak emléket állító filmet 1960. április 28-án sugározta az osztrák televízió. V. ö. Magyar Nemzet 1960. április 30. „Néhány megjegyzés..."
