Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
4. ) Ausztria külpolitikájában néha-néha tesz olyan lépéseket is, amelyek nem tetszenek az Egyesült Államoknak és a többi főbb NATO-országnak. Ennek az az oka, Ausztria érdekeinek védelmén kívül, hogy a semlegesség gondolata mind jobban elterjed az osztrák nép körében, és az osztrák nép nem is értené meg, ha mindig csupán a Nyugatnak kedvező lépések történnének. (Wiener Memorandum, Szovjetunióhoz fűződő kapcsolat, Dél-Tirol kérdése, a Duna Bizottságba való belépés.) 5. ) Az imperialista hatalmak taktikája Magyarországgal szemben, és általában a népi demokráciákkal szemben megváltozóban van. Irányt vettek a békés együttélés olyan értelmű kihasználására, amellyel a népi demokratikus rendszereket aláaknázhatják. Ausztria ebben szintén részt kér. Ilyen irányba mutatnak azok a jelek, amelyek osztrák közeledésről tanúskodnak az utóbbi időben Csehszlovákia, Magyarország és a többi népi demokráciák irányában. Mindez azt mutatja, hogy anélkül, hogy Ausztria feladta volna az ún. „szabad világhoz" való hűségét, bizonyos árnyalatokban jobban követi a semlegesség vonalát, habár ebben szerepet játszik az a fellazítási taktika is, amelyet az imperialisták újabban ismét alkalmaznak. Még nagyobb szerepet játszik azonban a nemzetközi erőviszonyok döntő módon való megváltozása. Természetesen szerepet játszik ebben a bizonyos változásban az is, hogy Ausztriában is vannak vezető körök, amelyek Ausztria érdekeit tartják szem előtt. Ausztria politikája Magyarország irányában az ellenforradalom után arra irányult, hogy Magyarországon a nyomás eszközével bizonyos változásokat érjen el. Ez a szakasz lezártnak mondható. Ausztria 1959 folyamán belement abba, hogy Magyarországgal tárgyalásokba bocsátkozzon bizonyos kisebb kérdések rendezésére pl. gazdasági téren, delegációt küldött ide stb. Ez az atmoszféra megjavulásához járult hozzá. Ugyanakkor alapjában nem tágított régi céljától és a régi politikájától, nyomás, burkolt és nyílt támadás útján, amellyel segített az imperialistáknak bizonyos célok elérésében (határzár, Mindszenty-ügy, amnesztia, Munro stb.). E célok elérése érdekében nem egyszer speciális szerepet vállalt magára, és propagandakampányt bontakoztatott ki országunk ellen. A nemzetközi helyzet enyhülése, a szocialista tábor javára történő erőviszonyok eltolódása arányában kénytelen volt azonban velünk kapcsolatban is bizonyos pozitív lépések megtételére, és erre a jövőben is kényszerülve lesz. Feladatunk olyan politika kidolgozása, amely minden tényezőt számbavesz. Mindenesetre le kell szögezni azt, hogy a jelen periódus rendkívül alkalmas arra, hogy Ausztria irányában is növeljük diplomáciai aktivitásunkat és bizonyos sikereket érjünk el. III. Feladatok Ausztriához fűződő kapcsolataink alakításának céljául a teljes normalizálást, a jószomszédi kapcsolatok megteremtését kell kitűzni. Ezzel hathatósan segíteni tudjuk a Szovjetunió békepolitikáját, demonstrálhatjuk a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének elvét. Az Ausztriával való jó együttműködés segíti a Szovjetunió békepolitikáját, a hidegháború megszüntetéséért vívott harcát. Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell végrehajtani:
