Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

1. ) Külpolitikánk Ausztria irányában legyen szilárd, határozott, ne tűrjünk el semmiféle nyomást, de legyünk rugalmasak, kezdeményezőek, bizonyos esetekben, természetesen módjával, offenzívek. Legyünk elkészülve, hogy az előrehaladás mellett lesznek visszaesések, s találkozni fogunk provokációkkal is, amelyeket megfelelő formában vissza kell verni. Minden ténykedésüket nyugodtan, higgadtan kell mérlegelnünk, nem szabad minden kisebb kellemetlenkedésnek és tüszúrásnak ellenreakciót kiváltania. Az osztrákok kétszínű magatartását ostorozni kell, ügyelnünk kell azonban, hogy reagálásunk, magatartásunk ne legyen élező a helyzetre. 2. ) A legszorosabban együtt kell működnünk Ausztria irányában folytatott politikánk megvalósításában a Szovjetunióval és a Csehszlovák Köztársasággal. Ez az együttműködés a kölcsönös informáláson túl összehangolt akciókat is foglaljon magában. A jelen helyzetben Hruscsov elvtárs júniusi bécsi útja előtt pl. összehangolt nyomást gyakorolhatunk az osztrákokra, a csehszlovák elvtársakkal együtt megszervezhetünk ez év tavaszán egy Ausztriával foglalkozó csehszlovák-magyar külügyminiszteri találkozót, amelynek kommünikéje vagy nyilatkozata komoly érv lehetne Hruscsov elvtárs kezében. 3. ) Nemzetközi kérdéseket illetően_az eddiginél sokkal aktívabban kell az osztrák vezetőkkel politizálni, ismertetni kell velük egy-egy fontosabb nemzetközi kérdéssel kapcsolatban a magyar állásfoglalást. Meg kell konzultálni velük egyes kérdéseket, s bizonyos alkalmakkor közös állásfoglalást kell nekik javasolni. Ki kell fejleszteni az egyes vezetők, ismerősök közötti levelezést, mint ahogy pl. ez most Sík elvtárs és Kreisky között történt.

233 Fentiek megvalósítása eleinte nehezen fog menni, de az újabb jelek szerint az osztrák KüM jelenlegi vezetőiben van ilyen hajlam. 4. ) A „magyar kérdést"

234 az osztrákok felé bagatell-kérdésként kell kezelni, ami nem jelenti azt, hogy ne bíráljuk őket. Kérni ezzel kapcsolatban semmit ne kérjünk tőlük, mert ez csak ront a helyzeten. Amennyiben ezzel kapcsolatban bizonyos nyomást gyakorolnának, úgy ezt határozottan vissza kell utasítani. 5. ) Folytatni kell a diplomáciai tárgyalásokat, arra törekedve, hogy azokat kiszélesítsük. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a tárgyalások a kölcsönös előnyök alapján történjenek, s el kell kerülni a tárgyalások folytatásának erőltetését. Ki kell dolgozni ezzel kapcsolatban egy tervet, melynek tartalmaznia kell, milyen kérdéseket, mikor és hol kívánunk megtárgyalni. Első lépésként a Wodakkal történt megállapodás alapján folytatni kell a disszidens kiskorúakra vonatkozó tárgyalásokat. 6. ) Az eddigi meghívások realizálása. Néhány osztrák vezetőt meghívtunk, a feladat most e meghívások realizálása. Hruscsov elvtárs ausztriai látogatását felhasználva nyomást gyakorolhatunk Ausztriára a tekintetben, hogy az osztrák vezetők meghívásainkat fogadják el. Realizálni kell az Incze-Pittermann találkozót, Kreisky külügyminiszter, Bock kereskedelmi miniszter, Jonas polgármester és Grubhofer államtitkár stb. látogatását. Delegációkat kell meghívni a Budapesti Ipari Vásárra, valamint az őszi Mezőgazdasági Kiállításra, erre megfelelő tervet kell kidolgozni. 7. ) Propagandánk megjavítása. Ausztria a Magyar Népköztársaság közvetlen szomszédja. Osztrák részről mindig is nagy súlyt fektettek arra, hogy kártékony propagandájukkal „fellazítsák" hazánkat, rágalmazzanak bennünket a sajtóban, és Utalás a Rumpler ügyben történt levélváltásra. Lásd a 221. sz. jegyzetet. Az ENSZ közgyűlésén 1962 decemberéig visszatérően napirendre tűzött „magyar kérdésről" van szó.