Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
csapatokat hívnának Olaszországba pl. egy kommunista felkelés leverésére. Sík elvtárs azt válaszolta, hogy az amerikai csapatok már ott vannak számos országban. Kreisky ezután újra visszatért arra, hogy ugyan Munrot személy szerint képességei alapján nem tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy ilyen megbízatásnak eleget tegyen, de nem lehetne-e úgy megoldani — mondotta félig tréfásan —, hogy Munro néhány hónapig leteszi funkcióját, elmegy Magyarországra, ott megszáll valamelyik szép szállóban, ott mindenfélével foglalkozik, szórakozik és azután visszajön és jelentést tesz. Sík elvtárs kijelentette, hogy ez számunkra elvi kérdés. Ő a közgyűlésen tartott beszédében megmondta, hogy az ENSZ mind a 800 delegáltja kaphat vízumot és eljöhet Magyarországra, csak éppen Munro nem. Hammarskjöldnek is van egy több éves meghívása, azt is fel lehet használni. Számos országból jártak nálunk küldöttségek, szétnézhettek az országban. Kreisky, miután látta, hogy nem tud előrejutni, abbahagyta a kérdés feszegetését azzal, hogy valamilyen megoldást kellene találni. Talán Hammarskjöld Munroval együtt tudna valamilyen jelentést elkészíteni. Ezután áttért a Mindszenty-ügyre. Úgy véli, ez is olyan kérdés, amely állandóan foglalkoztatja a közvéleményt. Nekünk is jobb volna, ha Mindszenty nem Magyarországon tartózkodna, hanem valamilyen csendes poszton Rómában. Ő elfogadja azt, hogy a mi szempontunkból igazunk van, amit Púja követ mondott neki, hogy nem lehet Mindszentyt büntetlenül futni hagyni, amikor a kisebb bűnösöket felelősségre vonták. Azt is megérti, hogy mi ebben az ügyben az amerikaiakkal nem tárgyalunk. Az amerikaiak nagyon ügyetlenül jártak el, amikor a pápaválasztás alkalmából olyan nyers módon akarták az ügyet dűlőre vinni. Azonban a presztízsünk megóvása mellett kellene valamilyen megoldást keresni. Sík elvtárs megjegyezte, hogy természetesen mi az amerikaiakkal érthető okoknál fogva nem tárgyalunk, a másik hellyel pedig nem vagyunk kapcsolatban. Erre a megjegyzésre Kreisky nagyon élénken reagált. Kijelentette, hogy náluk pártkülönbség nélkül nagyon jó kapcsolatot tartanak fenn a Vatikánnal és annak bécsi képviselőjével. Ők katolikus ország, ahol az emberek nagyon élénk figyelemmel kísérik Mindszenty sorsát; ez is befolyásolja az osztrák-magyar viszonyt. Ki lehetne valamilyen javaslatot dolgozni, ebben ők segítséget tudnának nyújtani. Sík elvtárs megjegyezte, ha ennek a bizonyos félnek valamilyen javaslata érkezne, valamilyen elképzelése lenne, nem volna akadálya annak, hogy ezzel megismerkedjünk. Kreisky azzal zárta le a megbeszélésnek ezt a részét, hogy ők ezzel foglalkozni fognak. Sík elvtárs szóvá tette a nemzetközi szervezetekben elfoglalt különös magatartásukat. Már a múlt évben kifogásolta ezt Sík elvtárs, és akkor Kreisky megígérte, hogy utánanéz az ügynek. Az idén újra ellenünk szavaztak az Atomhatóságnál 215 és a Rádióigazgatási értekezleten 216 . Fuchs és Haymerle azonnal reagáltak a szemrehányásra. Különösen Haymerle bizonygatta, hogy ők nem szavaztak a magyarok mandátuma ellen, hanem elfogadták a mandátumbizottság jelentését. Ezt több esetben a keleti blokk országai is megtették. Abban az esetben, ha Magyarországot küldöttségek akadályoznák tevékenységének kifejtésében, akkor ők ezt kifogásolnák és mellettünk foglalnának állást. (Mi megjegyeztük, hogy ha a szocialista országok el is Az ENSZ Nemzetközi Atomenergiaügynöksége 1959. szeptember 21-24-én tartott közgyűlésén tanúsított osztrák állásfoglalásról van szó. 216 A Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT) 1959. szeptember 23-án Genfben tartott értekezletén az osztrák küldöttség a magyar mandátum érvényessége ellen szavazott.
