Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

erről ő Moszkvában nem beszélt, de más európai államok is érdekelve vannak a Duna hajózásában, mint pl. Franciaország és Anglia. Azután rátért arra, hogy a szomszédos országokkal nagyobb vitájuk a csehekkel van, a vagyonjogi kérdések miatt. Ausztriában nagyon sokan érdekelve vannak abban, hogy oldják meg ezt a kérdést. Egy nem megfelelő megegyezéshez a parlament nem járulna hozzá. Magyarországgal a vagyonjogi kérdések csekélyebb jelentőségűek. Szóba hozta a kiskorú gyermekek kérdését is. Olyan módon próbálta kezelni az ügyet, hogy lényegében véve itt minden rendben van. Megtörtént egy tárgyalás; a megállapodással kapcsolatban ők átadtak egy emlékeztetőt, a tárgyalások majd tovább folynak, de az egész kérdésnek nincs nagy jelentősége, mert csak kisszámú gyermekről van szó. Én közbeszóltam, hogy a kiskorú gyerekek kérdése nincs elintézve, mire Kreisky Haymerléhez fordult, aki zavartan magyarázta, hogy ők a tárgyalások Bécsben való folytatására tettek javaslatot.

214 Kreisky kitért a gazdasági tárgyalásokra is. Aláhúzta, hogy a gazdasági kapcsolatok képezik a két ország közötti kapcsolat legszilárdabb alapját. Ausztria folyton iparosodik, ez jó alapot teremt a gazdasági kapcsolatokra. Itt közbeszóltam, hogy mi is iparosodunk, és az ipari országok között is lehetséges fejlett árucsere forgalom, pl. Ausztria legfőbb partnere Nyugat-Németország. Kreisky megjegyezte, hogy ők bizony magas minőségű ipari termékeket hoznak be Nyugat-Németországból. Mire megemlítettem, hogy nekünk is vannak egyes szerszámgépeink, műszereink, amelyek már világszínvonalon állnak. Kreisky megemlítette, hogy Burgenlandban egy nagy konzervgyárat akarnak építeni, amelynek nyersanyagszükséglete egy részét Magyarországon akarják megvásárolni. Azután visszatért arra, hogy míg Csehszlovákiával az ellentétük gazdasági természetű, addig a hozzánk való kapcsolatukban a problémák politikai jellegűek. Hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogyan értelmezik ők a semlegességet. Nekik nagyon kell vigyázni arra, hogy egyik nagyhatalommal se kerüljenek rossz viszonyba. Egyik szemükkel Moszkvára kell nézni, másik szemükkel Washingtonra. Ők akkor járnak el helyesen, ha vagy mindkét nagyhatalom meg van elégedve vagy egyik sem. Ha csak az egyik van megelégedve, akkor nem jó, mert akkor a másik szemrehányást tesz. Nekik figyelembe kell venni ezt a keleti szomszédaikkal való kapcsolatukban. Ha túlságosan megjavulnak a kapcsolataik, akkor az gyanakvást vált ki a nyugati országok részéről. Ahhoz, hogy ők alapvetően megjavítsák a hozzánk való viszonyukat, meg kellene változni nálunk a politikai légkörnek. Itt van például Munro beengedésének a kérdése. Miért nem találunk valami megoldást, hogy az egész kérdést le lehessen zárni. Sík elvtárs itt megjegyezte, hogy miért foglalkozik ezzel Kreisky, mi köze ehhez az ügyhöz Ausztriának. Mire Kreisky egy kicsit megzavarodottan azt felelte, hogy ők olyan odaadó hívei az ENSZ országainak, hogy ők segíteni akarják az ENSZ határozatai végrehajtását. Erre Sík elvtárs megjegyezte, hogy az ENSZ alapokmánya legfontosabb elve, hogy nem lehet beleavatkozni valamely ország belügyeibe. Erre Kreisky kényszeredetten azt válaszolta, hogy az által, hogy a magyar kormány segítségül hívott egy külföldi országot, ez nemzetközi ügy lett. Sík elvtárs közölte, hogy a magyar kormány azt hív segítségül, akit akar, ez a mi belügyünk. Kreisky: Mit szólnának a kommunisták, ha amerikai Lásd a 31. sz. iratot.