Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

kapcsolatban megemlítette, hogy meghívása van az északi országokból is (svéd, dán, norvég), de nem tudja, hogy el tud-e menni. Raab budapesti meghívásával kapcsolatban újra hivatkozott arra, hogy svéd, dán, belga, holland, luxemburgi, csehszlovák meghívása van Raabnak, nagyon nehéz beiktatni egy új látogatást. Tschadek igazságügy miniszternél október elsején voltam. 0 maga hozta szóba, hogy Raab a minisztertanács elé vitte a kormánydelegáció meghívását. Tschadek azonban csak annyit jegyzett meg, igen sok a meghívás, másról nem nyilatkozott. Érdekességként említem meg, hogy szeptember 18-án meglátogattam Lalit, India nagykövetét, aki megkérdezte, hogy meghívtuk-e Magyarországra Raabot és Kreiskyt. Tekintettel arra, hogy másnap voltam hivatalos Raabhoz, azt feleltem, hogy nem hívtuk meg, de szándékunkban van, mert úgy látjuk, hogy megértek a feltételek ahhoz, hogy országaink vezetői személyes kapcsolatba lépjenek egymással. Sebes I. sk. követ MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/i (12. doboz) — Géppel írt tisztázat, melyet a KüM 005367/1959 számon iktattak. 43. Sebes István követ jelentései Sík Endre magyar és Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter tárgyalásairól 1.1959. október 21. Bécs Sík elvtárs 16-án, pénteken este érkezett meg. Minthogy pénteken Kreisky nem tudott fogadni, nem bírtam bejelenteni Sík elvtárs látogatási szándékát. Abban állapodtunk meg, hogy mivel Kreisky szombaton délelőtt 10 órakor amúgy is fogad engem, jelentsük be Sík elvtárs megérkezését és kérdezzük meg, tudja-e fogadni velem együtt a megadott időben. Kreisky igenlő választ adott. Kreisky Fuchs főtitkár társaságában fogadott bennünket, majd mintegy 10 perc múlva Haymerle politikai osztályvezető is megjelent. Sík elvtárs a beszélgetés kezdetén utalt a két ország közötti megjavult viszonyra, amivel Kreisky egyetértett. Utána Kreisky rögtön rátért arra, hogy a Szovjetunió-beli látogatásáról

213 tájékoztassa Sík elvtársat. Szóvá tették Moszkvában, hogy most már végérvényesen elhatározták, hogy belépnek a Duna Bizottságba és megkérdezték, hogy mi lenne a Duna Bizottság tagjainak álláspontja, ha a németek felvételüket kérnék. Továbbá ők nem akarnak arról beszélni, hogy hol legyen a Duna Bizottság székhelye, de szeretnék, ha valamelyik ülését Bécsben tartaná. Kreisky hosszan fejtegette a Duna nagy gazdasági jelentőségét, minthogy olcsó szállítást biztosít, ami különösen Ausztria és Magyarország számára fontos, mert nincs tengeri kikötőjük és a Duna révén tudnak vízi úton a tengerre jutni. Nagyon érdekes volt Kreiskynek az a megjegyzése, hogy ugyan, 213 Kreisky 1959. október 5-14. között Schárf köztársasági elnök kíséretében tartózkodott Moszkvában.