Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
kezdeményeztek. Bizonyos osztrák kezdeményezés történt a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény ügyének kérdésében is, a Fertő-tói halászati egyezmény javasolásában is, más gazdasági kérdésekben, a légügyi megállapodást is az osztrák követ említette elsőként stb. Ez a magatartás a régihez viszonyítva, amikor mindig az volt a legnagyobb gondjuk, hogyan hiúsítsák meg a magyar kezdeményezéseket, változást jelent. g) Végül azt is meg kell említeni, hogy a változás a budapesti osztrák követség magatartásán is lemérhető. Ez ideig a kákán is csomót keresett, vadul agitált ellenünk a budapesti osztrák követség, most mintha megszelídült volna, igyekszik barátságosnak és lojálisnak mutatkozni. Mindezek a dolgok, amelyek az utóbbi félévben mutatkoznak, azt mutatják, hogy az osztrákok letérnek a velünk szemben eddig folytatott merev, elutasító politikáról és — lehetőleg a nagy nyilvánosságot elkerülve — több hajlandóságot mutatnak az egyes kérdésekben való megegyezésre. Természetesen ezeket a változásokat nem szabad túlértékelni. Tisztában kell lenni azzal, hogy a nemzetközi helyzet legkisebb fokú kiéleződése esetén az osztrák magatartás is merevebb lesz, valamint azzal, hogy az osztrák reakciós, a Magyarországgal való megegyezést gátló erők igen nagyok még Ausztriában, s hogy ezek bármikor „keresztlövéseket" adhatnak le, amelyek időlegesen megzavarhatják a magyar-osztrák kapcsolatokat. Mégis, figyelembe kell vennünk ezeket a változásokat, s ki kell használnunk azokat annak érdekében, hogy további offenzívát indítsunk az osztrák-magyar kapcsolatok megjavítása érdekében. Felmerül a kérdés, mi az oka ezeknek a változásoknak, mi az oka annak, hogy az osztrákok kezdik feladni velünk szemben eddig folytatott merev hidegháborús politikájukat? Ennek sok oka van én csak négy mélyen fekvő okot szeretnék megemlíteni: 1. A nemzetközi helyzet bizonyos fokú enyhülése. A Szovjetunió szakadatlan békeoffenzív áj a kétségtelenül hatással van Ausztriára is. A Szovjetunió eddigi lépései, a XXI. kongresszus 195 hatása, Mikojan amerikai útjának 196 eredményei igen nagy hatással voltak az osztrák közvéleményére és a vezető körökre egyaránt. Nyilvánvalóvá vált ezek előtt az emberek előtt is, hogy a nyugati nagyhatalmak vezető köreiben is igen komoly erők munkálkodnak azon, hogy élét vegyék az eddig amerikai nyomásra folytatott hidegháborús politikának. A Nyugat-Németországban történő dolgok is hatással vannak az osztrák vezetőkre. Látják azt, hogy Nyugat-Németországban mind nagyobb ellenzékre talál Adenauer hidegháborús politikája. Végül nem kerüli el figyelmüket az sem, hogy a szocialista tábor országai egymás után aratják világraszóló sikereiket, s hogy ez a tábor napról-napra erősebb lesz, míg a nyugatiak táboráról nem lehet ugyanezt elmondani. 2. A gazdasági válság hatása. Ausztriában most kezd érezhetővé válni a gazdasági válság. A munkanélküliek száma mintegy 20 000-rel nőtt a tavalyihoz viszonyítva, a termelés számos iparágban (vasipar, textilipar stb) visszaesett, visszaesett igen érezhetően sok termék exportja. Egyes iparágakban egész katasztrofális helyzet alakult ki (pl. a bányászatban). Az egyes üzemek rendelései szintén visszaestek, ami a jövőre vonatkoztatva nem valami vigasztaló képet mutat. 1959. január 27 .-február 5. Mikojan 1959. január 4-6. között tett látogatást az Egyesült Államokban.
