Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

milyen okokból ragaszkodunk a határzár fenntartásához. Azt azonban ők nem tudják megakadályozni, hogy ne menjenek oda turisták vagy akár osztrákok is. A vasfüggöny idegenforgalmi látványosság lett, turisták mennek oda, akik le is fényképezik. Ha már egyszer egy külföldi Ausztriában jár, akkor szeretné a vasfüggönyt is megörökíteni. Ausztria — mindkét párt •— a Magyarországgal fennálló kapcsolatok normalizálására törekszik. Összeállították a listát, hogy milyen elintézetlen kérdések állanak még fenn Magyarország és Ausztria között, s megállapították, hogy a megoldatlan problémák száma meglepően kevés. Mielőtt azonban a normalizálásra kerülne sor, valaminek történnie kell, hogy a légkört megjavítsuk. Szerinte a légkör nagyon rossz, és ennek a megjavítására tenni kell valamit. Az osztrák közvélemény nem értené meg, ha most pl. egy széles körű és magas szintű bizottságot állítanánk össze az osztrák-magyar kérdések megvitatására és megoldására. Fokozatosan kell előrevinni a dolgokat, megtárgyalni és megoldani azokat. Az események előtt a két ország kapcsolata nagyon jó volt. Azután jöttek az események, s azóta rosszabb lett lényegesen a kapcsolat. Most nincs értelme annak, hogy apró dolgokon vitatkozzunk és szemére vessünk egymásnak különböző apróbb dolgokat, hanem hozzá kell fognunk a normalizáláshoz, azonban előtte valaminek történnie kell a légkör megjavítása érdekében. Kreisky vissza-visszatért arra, hogy melyek azok az apróságok, amelyek a két ország viszonyát mérgezik, s többször megemlítette, hogy a budapesti osztrák követséget nem jól kezeljük. Kreiskynek adott válaszomban rámutattam arra, hogy mi valóban újra felállítottuk a határzárat. Azonban miért van szükség a határzárra? Azért, mert Ausztria területén — és ez tagadhatatlan — olyan emigrációs és amerikai kémszervezetek működnek, amelyeknek egyetlen célja a Magyar Népköztársaság jelenlegi rendszerének aláaknázása és megdöntése. Itt vita kerekedett arról, hogy vannak-e kémek Ausztriában? Rámutattam arra, hogy átadtunk egy jegyzéket, amelyben konkrét esetek vannak erre vonatkozóan felsorolva. Figl azt felelte erre, hogy a jegyzék állításait egytől-egyig a legpontosabban kivizsgálják majd. Az ügyek egy része ismert az osztrák hatóságok előtt, a többit kivizsgálják majd. Kreisky arról beszélt, hogy Ausztriában — ő elismeri — vannak kémek. De nemcsak amerikai kémek, hanem keletiek is, sőt nekünk is vannak kémeink. Közbevágtam, hogy mondják meg nekem, kik azok? Adják ide a listát. Kreisky erre nevetett, de tovább folytatta fejtegetéseit. Szerinte olyan kémek is vannak, akik mind a két oldalon dolgoznak. Figl hosszasabban fejtegette, mik azok az okok, ami miatt Ausztria a kémek területévé vált. Ezt összefüggésbe hozta Ausztria megnövekedett nemzetközi szerepével. Kreisky arról beszélt, hogy nekünk is látnunk kell azt, mennyire megnövekedett Ausztria szerepe a nemzetközi politikában. A megbékéléshez az út Ausztrián keresztül vezet. Ezt Moszkvában is nagyon jól tudják, de ezt nekünk is látnunk kell. Amikor Moszkvában voltak, őreájuk semmiféle nyomást nem gyakoroltak abban az irányban, hogy Magyarországgal egyezzenek meg. Ők mégis meg akarnak egyezni Magyarországgal. Ezután arról beszéltem, hogy felelős osztrák tényezők beleavatkoznak Magyarország belügyeibe. Ez is egy olyan dolog, ami az atmoszférát mérgezi. Rámutattam Figl legutóbbi beszédére az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelyben