Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
amnesztia felhívást bocsátott ki. 191 Rámutattam arra, hogy ezen csodálkozom, hogy ők a magyar ellenforradalmárok számára követelnek amnesztiát Figl és Kreisky is hosszasan fej égette, hogy ennek mi az indítóoka. Ők a humanitás szellemében cselekszenek, s a felhívás nemcsak Magyarországnak szól, hanem más országoknak is. Ausztria elítéli pl. a faji megkülönböztetést és a Dél-Afrikai Unió ellen foglal ebben a kérdésben állást. Rámutattam arra is, hogy az osztrák delegációk a különféle nemzetközi szervezetekben nem járnak el konzekvensen. Tavaly a tengerjogi konferencián 192 az osztrák delegáció a mandátum kérdésében pl. mellettünk szavazott, az idén az Atomhatóság 193 konferenciáján tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ-ben megszavazták a magyar kérdés napirendre tűzését. Kreisky beismerte, hogy a szavazásban, amennyiben ez így történt, tényleg következetlenséget lehet felfedezni. Megkérdezte a mellette ülő Fuchsot, hogy ki adott ki ilyen instrukciókat? Fuchs nem tudott a dologról, megígérte, hogy utánanéz. Ami az ENSZ-beli magatartásukat illeti, ők amellett vannak, hogy minden kérdést meg kell tárgyalni, amelynek a napirendre tűzését valamelyik állam kéri. Mindjárt rámutattam arra a következetlenségre is, amely a kínai kérdésben mutatkozik, ahol az osztrák delegáció a napirendre tűzés ellen szavazott. Több kevésbé jelentős kérdés után megegyeztünk a következőkben: 1. ) Haymerle és Púja követ a jövő héten megkezdik a diplomáciai tárgyalásokat. A megbeszéléseken tisztázni kell, melyek azok a pontok, amelyek most tárgyalhatók, melyek azok a pontok, amelyeket Bécsben és melyek azok, amelyeket Pesten kell megtárgyalni. Megállapítjuk azt is, hogy az egyes pontokban milyen tárgyalási formát válasszunk, vegyes bizottságot küldjünk-e ki, vagy a két követ tárgyalja-e meg a dolgot. A dolog végleges tisztázása miatt Púja elvtárs a hét elején felkeresi Haymerle követet. Végeredményben ott tudjuk meg az osztrák álláspontot részletesebben. 2. ) Megegyeztünk egy hivatalos kommüniké kiadásában. A kommüniké szöveg ismert, azt bemondta az osztrák és a magyar rádió, megjelent az osztrák és a magyar újságokban. 3. ) Megígértem Figlnek, hogy hazaérkezésem után azonnal behívatom Peinsipp követet és megbeszélést folytatok vele panaszairól. Mikor a hangulat felengedett, kifejtettem Figlnek, hogy miután már nála két magyar külügyminiszter is járt, miután New Yorkban is a vendége voltam, egyszer már ő is legyen az én vendégem. Annak idején, amikor 1956-ban itt voltam, arról beszéltünk, hogy eljön egyszer Magyarországra, s meglátogatja Bábolnát. Figl azt felelte, hogy a hangulat megnyugvása után letörleszti ezt az adósságát. Erre még kezet is adott. Ami a látogatás értékelését illeti, véleményem szerint azt pozitíven kell értékelni. Az osztrákok miután merev politikájuk miatt zsákutcába kerültek, keresték a kiutat ebből a zsákutcából. Egyik oka ennek az, hogy sürgőssé vált nekik az osztrákFigl 1958. szeptember 25-én tartott beszédében ismételten felszólította a magyar kormányt, hogy emberiességi okokból adjon amnesztiát mindazoknak, akiket a forradalomban történt részvételük miatt elítéltek. n Az I. Konferencia az ENSZ közgyűlésének határozata alapján 1958. február 24. és április 27. között ülésezett. A jelentésnek az időpontot illető meghatározása vélhetően tévedés. 13 A Bécsben működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
