Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
figyelembevételével a mindenkori követelményeknek megfelelően módosítanunk lehet és kell. 3. Létre kell hozni Sík elvtárs és Figl külügyminiszter találkozóját előbb Bécsben, majd a lehetőségek szerint Budapesten. Sík elvtárs az ENSZ XIII. közgyűlésére utaztában egy napot Bécsben fog tölteni. Ezt az alkalmat Púja elvtárs felhasználja arra, hogy Figl külügyminisztert vacsorára hívja meg. (A meghívás már megtörtént. Figl elfogadta a meghívást.) A találkozó során megtárgyalnák a két ország közötti függő kérdések rendezésének további lehetőségeit. Sík elvtárs szóban meghívná Figl külügyminisztert egy hivatalos magyarországi látogatásra. A meghívást később írásban is megerősítenénk. 4. Sík elvtárs és Figl külügyminiszter találkozója előtt az őszi bécsi vásárral kapcsolatban Bécsbe látogat és tapogatózó megbeszéléseket folytat Nyerges főtanácsos (KKM) és esetleg egy miniszterhelyettes (Karádi, vagy Baczoni elvtárs) valamint alkalmas időpontban a Külügyminisztériumból Sebes és Fodor Z. elvtársak. 5. Törekedni kell arra, hogy Figl külügyminiszter magyarországi látogatása előtt meghívjunk más ÖVP-vezetőket (Grubhofer belügyi államtitkár; Wagner, Burgenland tartományfőnöke; Schenk professzor, a bécsi egyetem volt rektora; K. Lustig-Prean, a bécsi konzervatórium igazgatója.) 6. Hruscsov elvtárs bécsi látogatása előtt Púja elvtárs átadja Raab kancellárnak Münnich elvtárs levelét, melyben meghívja Raabot egy magyarországi látogatásra. 188 A függő kérdések rendezését úgy kell előkészíteni, hogy erre az időpontra több kérdésben (vagyonjogi ügyek, határkérdés stb) legalábbis részmegállapodások jöhessenek létre. 7. A követségnek folytatnia kell erőfeszítéseit az SPÖ-vezetőkkel a kapcsolatok kiépítésére. (Pittermann, Kreisky) 8. 1958 őszén újságíró delegációt kell meghívni Magyarországra egy számunkra kedvező időpontra. 9. Erőteljesen folytatni kell a gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlesztését (1. később.) 10. Ausztria felé irányuló politikánkban szorosan együtt kell működnünk a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval és Csehszlovákiával. 2. Gazdasági kapcsolatok 1. Külkereskedelem A magyar-osztrák árucsereforgalmat az 1948-ban aláírt árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás szabályozza. Kereskedelmi szerződést a két ország között eddig még nem sikerült létrehozni. A két ország kereskedelmi kapcsolata az ellenforradalom előtt felfelé ívelő volt (1955-ben a forgalom 20-22 millió dollár volt oldalanként), s a következő évekre 25-28 millió dolláros forgalom bonyolítását tartották reálisan lehetségesnek. 1958-ban — azonos szerződésbeli lehetőségek mellett — oldalanként kb. 18 millió dollár kontingens kihasználására lehet számítani. Bár a két ország sok szempontból természetes és hagyományos piaca egymásnak, s a szomszédságból eredő A meghívás átadására 1959. szeptember 14-én került sor, Sebes István újonnan kinevezett bécsi követ bemutatkozó látogatása alkalmával.
