Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

gazdasági adottságokat megfelelően gyümölcsöztetni lehetne, az árucsere-forgalom növelését nagyban megnehezíti, hogy Magyarország főbb exportcikkeit, amelyek hagyományosak az osztrák piacon (zsír, tengeri, gabona), a Nyugat — mindenekelőtt az Egyesült Államok — kiszorítja, az iparcikkek pedig — a liberalizáció folytán — a többi kapitalista országból tömegével özönlenek Ausztriába. így Ausztria mind kisebb mértékben szorul magyar exportcikkekre. Ennek ellenére megvan a lehetőség a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére Ausztriával, mert a dekonjunktúra előszele a szocialista országok felé is fordítja az osztrák kereskedelmet. A tervezett diplomáciai tárgyalások során fontos feladat a kereskedelem fejlesztésének megtárgyalása. Magyar részről négy megállapodás létrehozásával értenek egyet (hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény, hosszúlejáratú áruszállítási jegyzőkönyv, regionális egyezmény Burgenlanddal folytatandó árucserére, vámegyezmény). 2. Vagyonjogi kérdések A két ország között függőben lévő vagyonjogi kérdésekben 1953-ban Budapesten kezdődtek meg a tárgyalások, s folytatásukra 1956-ban Bécsben került sor. A tárgyalások napirendjén a következő kérdések szerepeltek: kettősbirtokok; Ausztriába hurcolt magyar javak; állami vagy hatósági intézkedések alapján a magyar állam részéről átvett osztrák tulajdon; más vagyon Ausztriában, más osztrák vagyon Magyarországon, egyéb magyar javak osztrák adósokkal szemben, egyéb osztrák követelések magyar adósokkal szemben. (A tárgyalások során a két delegáció az első három napirendi ponthoz a további tárgyalásokhoz szükséges anyag előkészítésére három albizottságot küldött ki. Az 1956. évi tárgyalásokon két állandó munkacsoport felállítására került sor.) Osztrák részről javasolták 1957 elején, hogy a tervezett diplomáciai tárgyalások napirendjére vegyék fel a vagyonjogi tárgyalások folytatásának kérdését is. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon államosított osztrák vagyonért megegyezés esetén Ausztriának is fizetnünk kellene — mint ahogy több más országnak is fizetünk —, a vagyonjogi tárgyalások folytatása számunkra nem sürgős. Ha minden magyar követelést sikerül is szembeállítani az osztrák követelésekkel, a legjobb esetben is csak kiegyezést érhetünk el. A tárgyalások folytatása elől azonban nem zárkózhatunk el. Hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a Főbizottság üljön össze, számoltassa be az albizottságokat és tűzze ki a további feladatokat. Mivel ezek a függőben lévő vagyonjogi kérdések Ausztriában széles rétegeket érintenek, arra kell továbbra is törekednünk, hogy a tárgyalások eredményeként létrejövő megegyezés ne rontsa, hanem inkább elősegítse a két ország kapcsolatainak alakulását, de számunkra anyagi megterheléssel ne járjon. A vagyonjogi tárgyalásokkal kapcsolatban a jövőben is szorosan együtt kell működni a baráti országokkal, elsősorban Csehszlovákiával, mert tartani kell attól, hogy az osztrákok a Magyarországgal folyó tárgyalásokat precedensül használják fel a többi baráti országgal szemben. 3. Kulturális kapcsolatok Az ellenforradalmat megelőző időkben (kb. 1955 óta) Magyarország és Ausztria kulturális kapcsolatai szépen fejlődtek. 1955-ben osztrák kulturális delegáció járt Magyarországon, 1956 szeptemberében Budapestre látogatott a bécsi Kultúrhivatal vezetője; Mozart-kiállítást rendeztünk Budapesten és Bartók-kiállítást Bécsben; gyakori