Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

provokatív kérdések felvetésével, vagy esetleg elfogadhatatlan feltételek támasztásával eleve a légkör megrontására törekednének.) Világosan kell azonban látnunk, hogy a függő kérdések nagy része a tárgyalásoktól függetlenül is rendezhető és erre törekednünk kell. Ezért a helyes mértéket megtartva továbbra is kezdeményeznünk kell és fel kell karolnunk az esetleges pozitív osztrák kezdeményezéseket is. Javaslatok 1. Továbbra is törekedni kell a Magyarország és Ausztria közötti viszony normalizálására, a függő kérdések rendezésére. Ennek érdekében elő kell segíteni a magyar-osztrák tárgyalások mielőbbi megindulását és törekedni kell arra, hogy a tárgyalások során minél több kérdésben sikerüljön megállapodást elérni. (Fiatalkorú disszidensek hazatérése, határegyezmények megkötése, a kereskedelem fejlesztése, a vagyonjogi tárgyalások folytatása, a kulturális kapcsolatok fejlesztése, különböző államközi egyezmények megkötése stb) El kell érni, hogy olyan kérdésekben, amelyekben nagyobb tárgyalásokra nincs szükség (pl. légügyi egyezmény kötése, vízügyi egyezmény ratifíkáltatása osztrák részről) a tárgyalásoktól függetlenül sikerüljön mielőbb megegyezni. A tárgyalások esetleges meghiúsulása esetén diplomáciai úton kell lépéseket tenni a kérdések rendezésére. 2. A tárgyalások során a következő általános taktikát követjük: a) Tekintettel arra, hogy a tárgyalások napirendjére még májusban javaslatot tettünk, ezen nem kívánunk változtatni. Ha osztrák részről sorrendi változtatást javasolnának, Púja elvtársat felhatalmazzuk arra, hogy ezekben a kérdésekben Haymerlével megegyezzen. A tárgyalások Bécsben kezdődnek meg, nem kötjük ki, mikor kívánjuk azok folytatását Budapesten. Púja elvtárs megállapodhat Haymerlével bármely reális időpontban, csak az a fontos, hogy az osztrákok írásban is megerősítsék, mikor folytatódnak a tárgyalások Budapesten. b) Ha az osztrákok kijelentenék, hogy jelenleg nem tartják lehetségesnek a tárgyalások budapesti folytatását, Púja elvtárs közölje: Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a fiatalkorúak kérdését Budapesten tárgyalják. Javasoljuk, hogy ezt a pontot hozzuk át Bécsbe, a határkérdés mellé, a Budapestre javasolt többi kérdés megtárgyalására pedig majd egy későbbi, az osztrákoknak is kedvező időpontban kerüljön sor. Ebben az esetben javasoljuk, hogy a határ és a fiatalkorúak kérdésében l-l albizottságot küldjünk ki, az egyik ülésezzék Bécsben, a másik pedig Budapesten, és meghatározott idő múlva számoljon be munkájáról. c) Semmiképpen sem járulunk hozzá ahhoz, hogy az osztrákok a határkérdés rendezéséhez kössék a többi kérdés megtárgyalását. Amennyiben ilyen javaslatot tesznek, végső soron beleegyezünk abba, hogy a határkérdést és a fiatalkorúak kérdését válasszuk külön a többi tárgyalási anyagtól, s az e két kérdésben történt megegyezés után folytatódjanak csak a tárgyalások a többi kérdésről. d) Számítanunk kell arra, hogy a tárgyalások megindulása után is különböző osztrák manőverekre kerülhet sor (újabb incidensek provokálása a határon, követségi beosztottak kémkedéssel vádolása, kísérlet a tárgyalások elhúzására vagy elsorvasztására, meg-megújuló sajtókampányok.). Tárgyalási taktikánkat e manőverek