Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

folytatódjanak. A jegyzék a leleplező jellege ellenére konstruktív módon foglalkozna a magyar-osztrák viszony perspektívájával, azaz semmiképp sem adna lehetőséget arra, hogy az osztrákok a magyar-osztrák viszony kiélezésére irányuló magyar törekvésként tüntethessék fel. 3.) A helyzet további alakulásától függően a sajtó megfelelő időpontban és fogalmazásban felvetné a magyar-osztrák viszony normalizálásának osztrák részről történő nehezítését. Maíjdik) s. k. MOL XIX-J-36-a 44/1958. tétel (17. doboz) — Géppel irt tisztázat másodlata. 32. Púja Frigyes követ jelentése Walter Peinsipp budapesti osztrák követtel a két ország kapcsolatairól folytatott beszélgetéséről Bécs, 1958. június 25. 44/31/sz. t/1958. Peinsipp követ Budapestre indulása előtt felkeresett a követségen, 1958. június 24-én. Három óra hosszat volt nálam, sok mindenről beszélgettünk. Az osztrák-magyar tárgyalások kérdésére visszatérve, Peinsipp kijelentette, hogy meggyőződött arról, hogy nincsen szakértő a tárgyalások Budapesten való folytatására. Hihetetlenül rosszul áll a Külügyi Hivatal létszám dolgában, lehetetlen helyzetben van amúgy is, s most még ráadásul a szabadságolások is megkezdődtek. Ő úgy gondolja, nem jó a dolgot elsietni sem, s az osztrák fél szeptemberben sokkal jobb helyzetben lesz, hiszen akkorára a szabadságolások teljesen befejeződnek. Peinsippnek ezek a kijelentései már a beszélgetés elején azt mutatják, hogy teljesen átvette a Haymerle-féle verziót a tárgyalások kérdésében. Erre én azt válaszoltam, hogy ezt nálunk nagyon nehezen hiszik el, hiszen csak arról van szó, hogy két szakértő 3 napra Budapestre jöjjön. Egy olyan javaslatot is tettünk, hogy diplomáciai megbeszélés köztem és Haymerle követ úr között csak kettő lett volna, egy Bécsben és egy Budapesten. Mi nem hisszük azt, hogy ezt nem lehetett volna teljesíteni. Éppen ezért sokan azt a következtetést vonják le otthon az osztrák taktikázásból, hogy Ausztria a tárgyalásokat tulajdonképpen nem is veszi komolyan. Peinsipp erre azt válaszolta, hogy higgyem el, az osztrákok komolyan veszik a tárgyalásokat, de most nem lehetséges azok beindítása. Neki az a nézete, hogy mi nagyon sokat adunk a presztízsre. Válaszomban rámutattam arra, hogy az osztrákok is sokat adnak a presztízsre. Ha ez nem így lenne, akkor elfogadták volna azt a javaslatunkat, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat Budapesten, s kezdjük meg* a fiatalkorú gyermekek problémájával. Peinsipp itt rögtön belekapaszkodott ebbe a kérdésbe és azt fejtegette, hogy Haymerlének épp ezt magyarázta most, hogy sokkal ésszerűbb, ha a határkérdésekről szóló pontot Budapesten tárgyaljuk meg, hiszen ez a magyar belügyi hatóságokat érinti, s