Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

IV. A levéltárak

50*000 veit, ami a mai napig több mint 100,000-re emelkedett . 1913-ban kezdték meg az Országos Levéltár uj épületének épitését mai helyén,, a Béesi-kapur téren, ahova azután az egész iratanyagot átköltöztették, Az Országos Levéltár napjainkban hatalmassá bővült iratanyaga három fő részre tagolódik: 1/ A központi államhatalmi és államigazgatási szervek irataira 2/ A központi igazságszolgáltatási szervek és felsöbiróságok irataira, 3/ A maamiloveltárakra és gyűjteményekre. Ezeket egésziti'ki a mikrófilmező csoport, az iratrestauráló és kön/ kötő műhely, a kutatóterem, könyvtár, titkárság, és a gazdasági hivatal., A Magyar Országos Levéltár felvázolt fejlődésével párhuzamusan alakulnak meg a többi levéltárak is zömmel a török hatalomnak Magyarországról való kiűzése utáni korszakba Gondolunk itt elsősorban a közigazgatási és birósági alsóbbfoku hatóságok, a megyék és városok levéltáraira. Ezek egymástól elkülönítve fejlődtek s csak a Levéltárak Orszagos Központjánalt 1950-ben történt megalakulása után kerültek szoros, országosan egységes vezetés alá. Az újkorban alakult ki az egyházi levéltárak zöme is, melyek a hitújítás következtében ma már több felekezet közt oszlanak meg, A már emiitett egyházi levéltárak mellett nég név szerint is ki kell emelnünk az Esztergomi Primási Levéltárat, melyet mai formájában a XVIII. sz. végén rendeztek be. A protestáns egyházi levéltárak közt első helyen áll a Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Egyház levéltára és az 1760- óta rendszeresen kezelt Tiazántuli Református Egyházkerületi Levéltár, A nagybirtokos családok levéltára}. - bár a középkori gyökereket itt is ki lehet mutatni - szintén ekkor nyerik el végleges formajukat, Közülük a legnevezetesebbek: a körmendi Batthyány Levéltár, a'kismartoni herceg Esterházy