Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

IV. A levéltárak

levéltár, a pozsonyi Pálffy-levéltár, a gr. Zichy - gr, Károlyi

T

, gr. Teleki-, gr. Erdódy-, br. Hadványszky- és gr. Sztáray Levéltái^. A polgári forradalmak utáni korban a levéltáradban Európaszerte már nem a jogbiztositó oklevelek gyűjteményét látták - mert az ilyen természetű jog elévült - hanem a pozitivista történetírás forrásanyagát. Ekkor indultak meg a forrásközlések is. Ennek megfelelően - mint már emiitettük, - nálunk is megváltozott 1343- után a levéltárak feladata

? bár társadalmi fejlődésünk elmaradottsága következtében a kapitalista kizsákmányolás igazolása mellett tovább éltek 1945-ig még bizonyos feudális maradványok is. /nemességigazolások, a világi és egyházi magánlevéltárak titkossága stb./ A felszabadulás után az 1947 évi XII. tc. a levéltárj Tanács felállításával akarta megoldani az állami felügyelet kérdését a különböző levéltári részlegek felett. Ez a megoldás azonban nem lépte tul a polgári kereteket. A levéltárak Országos Központjának 1950-ben történt megalakulása után indult el nálunk is egy ujabb fejlődési folyamat, a szocialista levéltárügy kiépítése, mely a levéltárak gyűjtőkörét minden eddiginél jobban kibővítve, feladatul a társadalom sokrétű tudományos és gyakorlati érdekeinek szolgálatát*' tűzte ki. /történetírás, kulturális * ás politikai célok támogatása, népmüvei és,•igazolások, a népgazdaság megsegítése, kiállítások rendezése, forráspublikációk stb./ A levéltárügy központosítása kulturális életünknek nevezetes mérföldköve. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya /régi neveim levéltárak Országos Központja/ alá tartózik mai két központi levéltár /Magyar Országos levéltár és a Központi Gazdasági Levéltár/ és 21 területi levéltár . /a Budapesti 1. sz. a Bp. 2* sz. Állami Levéltár, a Debreceni-, Egri-, Esztergomi-, Győri-, Gyulai-, Kaposvári-, Kecskeméti-, Miskolci-, Uyiregyház-, Pécsi-, Soproni-, Szegedi-, Szekszárdi-, Szentesi-, Székesfehérvári-, Szolnoki->