Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

III. Az iratselejtezés

zések megtörténte után az irattárossal együtt, alá kell irni a segédkönyvet* A selejtezés lezárása. Mindezeknek a munkáknak az elvégzése után még nem fejeződtek be az iratselejtezéssel kaxocsolatos tennivalók, A munkát jegyzőkönyv felvételével kell lezárni, A jegyzőkönyvet a selejtezésben résztvett valamennyi munkatárs jelenlétében, az intézmény selejtezési felelőse, s az illetékes állami levéltár megbízottja készíti el két példányban. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmazni kell azt, hogy mikor kezdődött és mikor fejeződött be a selejtezés, kik vettek részt a munkában, az irattár mely részét /milyen évkörü^ hány csomóra terjedő iratot/ vonták selejtezés alá, milyen mennyiségű iratot selejteztek ki, mennyi irat kerül a levéltárba, s mennyi marad a szervnél további megőrzésre, A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy a selejtezés lebonyolítása során kik végeztek kiemelkedően jó munkát. Végül fel kell venni a jegyzőkönyvbe az ügykörjegyzékbe nem szereplő de a munka során előfordult ügyek iratait, s az ezzekkel kapcsolatban kialakult álláspontot. A jegyzőkönyvet a munkában résztvett valamennyi dolgozónak, a selejtezési felelősnek, s a levéltári megbízottnak is alá kell irnia. Végül a jegyzőkönyv egyik példányát a selejtezést végző szerv irattárában kell elhelyezni a másik példányt pedig az illetéke*, állami levéltárnak kell megküldeni* 4 :'~'

:rr

''nr-r

1-r~~n'/v ettek jutalmazása. Az iratselejtezés az intézmény rendes feladatni közé tartózik. Tehát vagy hivatali időben, vagy megfelelő nilöi! díjazás ellenében túlórában kell elvégezni. Tekintettel azonban arra, hogy a munkában résztvevő előadók tulajdonképpeni foglalkozásuktól, hivatásuktői eltérő munkát végeznek, tekintettel továbbá arra, hogy nagyon jelentős érdek fűződik a selejtezés lelkiismeretes elvégzéséhezs a selejtez :)k részére a vonatkozó rendelet értelmében külön jutalmat