Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)
II. Az iratvédelem
minősége mellett.a fraktur-kezelés, az iratoknak megtörése veszélyezteti az anyag épségét s ezért minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy az iratoknak fraktur alakban való kezelési módját kiküszöböljükMint kötegolési? felállítási egység a osomó, a doboz és a kötet jöhet tekintetbe* A három közül a legutóbbi valójában csak a könyvjellegű anyagnál, az irattári segédkönyveknél, a jegyzőkönyveknél, összeírásoknál, pénztári vagy adókönyveknél s más hasonló jellegű könyveknél jele kielégítő megoldást; vagyis annál az anyagnál, amely már létrejöttekor is tulajdonképen kötet formát mutatott. A szorosabb értelemben vett ügyiratok beköttetése én könyvalakban való Őrzése az iratok kímélése és védelme szempontjából a legelőnyösebb . Ügyelni kell viszont arra, hogy csak valóban % tartozó iratod fűzessenek egybe, továbbá, hogy a fűzés /kötés/ során az iratokon lévő szöveg meg ne sérüljö:* Az ügyiratoknál a legáltalánosabb és a legigénytelensebb állványozási egység a csomó /fascicnlus/. Az iratcsomókat hevederrel átkötött kemény kartonlemezek között kell felállítani- A legelőnyösebb a csatos hevederrel való csomózás, mivel a csomó nyitását éc zárását szinte egyetlen mozdulattal lehetővé teszi e A csomók fedőlemezei valamivel /kb. 1 cm--rel/ nagyobbak legyenek; mint a befoglalt iratok; hogy az átkötött csomó élére állítva a fedőlemez alsó szélein álljon és ne az iratokon* A fedőlapok ilyen méretezése kiküszöböli a kötőhevedernek az iratokkal való közvetlen, a lapszéleket rongyoló érintkezését is« A hevedernek a kötésből mégmaradó részét ne a csomók oldalán, hanem a hátsó fedőlemoznél rögzítjük* a csomókat az állványokon felállítva kell elhelyeznie Uagy csomókat a könnyebb kezelésre való tekintettel nem tanácsos kötni. legcélszerűbb az Olyan nagyságú csomók kötése, ha a 40-42 cm, mélységű állvány • három csomó állitható egymás mögé, Az Országos levéltárban egy polcon 9 csomó van elhelyezve* Az igy kialakított csomókat levéltári nyelven "mintacsomók"-nck