Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

II. Az iratvédelem

hivják* Ügyeljünk arra, hogy egy-egy csomóban lehetőleg azonos, vagy hasonló méretű iratok legyenek elhelyezve A szórványosan előforduló különleges méretű ügyiratokat vagy ezek mellékleteit /ilyenek lehetnek térképek, tervrajzok, fényképek, klisék s-cb/, a sorozat végén külön kell elhelyezni, de ezt a tényt utalóla* segítségével jelezni kell. Amennyiben pedig egyegyes iratsorozatoknál az egyes darabok alakja túlságosan változó lenne, ilyen esetben cél szerübb a dobozrendszer alkalmazása. Vannak olyan iratsorozatok is /péld,kartotékok/, amelyeknél a deboz az egye len számbavehető tárolási mód* Az ügyiratok alakjától eltérő, - nagyobb méretű, különleges formájú^ vagy anyagú darabok elhelyezésekor mindenkor" azok sajátosságaihoz kell alkalmazkodnunk. A legfontosabb szempontunk itt is az legyen, hogy az iratok eredeti alakját s méreteit a lehetőséghez képest megőrizzük. térképeknél és tervrajzoknál a régebben szokásos tekercsalak helyett célszerűbb azoknak kitérié tett állapotban, iratthékákba való borítékolása, amelyeket e célra készült lapos fioku szekrényekbe kell elhelyezni A kiterített állapotban őrzött anyag használata ugyanis sokkal könnyebb, mint a göngyölítetté. Természetesen a tulnagy terjedelem gyakorta'már eleve kizárja a kiterített állapotban való őrzés lehetőségót, s a főként rajzanyagnál oly fontos töretlenség, a lapoknak csak a göngyölített tekercs formájával biztositható. Mindezek csak általános irányelvek, amelyeket szem előtt kell tartanunk, A gyakorlati kivitelt mindenkor az anyag természete, formája szabja meg s nem utolsósorban a rendelkezésre álló pénzügyi keret* Az ira

ttárban_elhelyezett iratok gondozása,_ _ Az irattárban elhelyezett iratanyagot számtalan