Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

II. Az iratvédelem

Az állványokon a polcok hátának a levegőcsere oéláából üresnek, illetőleg csak vas-, acél- vagy falécekkel! összekötöttnek kelllenni, kivéve a|falmenti állványok polcait, melyeken az iratokat tanácsos a faltól elszigetelni. Minden rák:tárban szükség van kezelőasztalra. A kezelőasztal legyen kisméretű, könnyen mozgatható. Lehet alkalmazni az ál 1 v Ytysorok között, vagy az állványok vége és a fal közé felszerelt u.n.

n

lecsapoasztalt

n is. A2f esetleges tüz eloltása céljából szükséges minden raktárban egy-egy láda homokot és egy-egy lapátot is könnyen hozzáférhető helyen elhelyezni. A tűzbiztonság követelményéhez tartózik a poroltó-készülék beszerzése és karbantartása is. A poroltó készülékek nemcsak azért előnyösek, mert vélik a tüzet már csirájában el lehet folytani, hanem azért is, mert az égő anyag vizzel történő oltásánál a vizzuhatag esetleg több k£rt okozhat, mint a tüz. Az irattárosok kötelessége gondoskodni arról, hogy a poroltó készülékek mindig időben feltöltve, üzemképes állapotban legyenek* A raktárak fűtésére legalkalmasabb a közpaii rendszerű lég- vagy vizfütő berendezés, mivel ez tüzelemet nem visz a helyiségbe. A fűtőberendezés épségére mindig különös gondot kell fordítani. Ha az épületen nincs központi fűtőberendezés, a raktár fűtésére olyan berendezést kall létesíteni, amelynek tüznyilása a helyiségen kivül van. A helyiségben tehát lehet kályhát, például cserépkályhát építeni, de azt kivülről keli fűteni* Hordozható gázpetróleum, vagy villanyfütésü kályhát, az iratanyag közzé nem szabad vinni? Szem előtt tartandó, hogy az iratanyagnak nem melegre, hanem egyenletes száraz levegőre van szüksége, A raktárak ideális hőmérséklete az állandó 18-20 °C~os hőmérséklet lenne. Megjegyzendő, hogy as iratanyagnak nem a hideg, vagy meleg levegő, hanem a hirtelen beálló nagy hőingadozáso'k ártanak legjobban^ mert a levegőben levő nedvesség ilyenkor lecsapódik * A aakbár levegője azonban ne