Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

II. Az iratvédelem

A helyiség padlójának legjobban a cementbetor: felel meg, mivel a tűzzel és a nedvességgel szemben közömbős, könnyen tisztán tartható, a levegőt nem dobosit ja és nem nedvesiti* A faburkolat nem megfelelő, mert a nedvességet magába szivja, s a nedves, korhadt padló az áratokat is ádnedvesiti, s emellett valósággal fészke á növényi és állati kórokozóknak* Az iratanyag egészsége megkívánja, hogy a helyiség világos legyen; az ablakokon keresztül nappal sok fény jusson be. Magát-az iratanyagot azonban a tüzŐ napnak nem szabad érni, mivel a napsugár az iratanyagra és a rajta levő irásra nézve romboló hatású. A helyiség ablak- \éu ajtóelosztásának lehetővé kell tennie a mindennapos keresztszellőztetést, amely biztosítja a levegő kicseréálését• Az iratanyag biztonsága cé' jából az ablakokra vasrácsot, vagy vasablaktáblát kell felszereltetni. A vasablaktáblék és vasajtók nemcsak az erőszakos behatolás, hanem a kívül támadt tüz betörésével szemben is megvédi az irattári helyiséget. Az ablakok vastábláit azonban csak éjt szakára kell bezárni. Ha a raktárhelyiség a földszinten, az alagsorban, vagy pincében van elhelyezve, ugy az eldobott gyufák, még égő oigarettavégek, élelmiszerhulladékok, vagy kisebb állatoknak a raktárhelyiségtől való távoltar tása céljából ajánlatos az ablakra sürü dróthálót is felszereltetni. Nagyobb raktárhelyiségeket ajánlatos szigetelőanyagból épített falakkal, - az esetleges tüz terjedésének megakadályozása céljából - kisebb részeidre osztani. Az Országos Levéltár uj raktárai már ennek figyelembevételével épülnek. A raktári helyiség megválasztásánál legyünk figyelemmel arra, hogy a helyiség legyen távol ugy a vizeiosztó csővektől, mint a szennyvízcsatornától, mert a gyakran előforduló csőrepedések az iratanyagban komoly károkat okozhatnak.