Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

II. Az iratvédelem

II. A

z iratvédelem. Az iraték őrző helyeié (Több évszázaddal ezelőtt az iratok keletkezésének első idejében az iratok /oklevelek/ őrzésére elegendő volt egy kis doboz, vagy láda, amely eleinte osak eredeti alakjában gyarapodott. Később rekeszekre, polcokra oszlott, mig szekrénnyé növekedett. Az iratok számának s^porodásával azonban elkövetkezett az az ;'.7> is, amikor már egy szekrény nem nyújtott elegendő férőhelyet és több szekrényben kellett az iratokat elhelyezni. A szekrények számának szaporodásával alakult ki az az állapot, hogy az iratok őrzése- céljából már külön helyiségről, majd önálló épületről kellett gondoskodni* Magyarországon az Országos Levéltáron kivül igen kev és olyan épület vagy épületszárny van, amely eredetileg is' iratok őrzése céljából épült. Általában az irattárak, de még a levéltárait is más célra épített régi épületekben vannak elhelyezve * A hatóságok és intézmények sok esetben az épületük legrosszabb, legsötétebb, más célra fel sem használható helyiségeit jelölték ki irattárnak. Ennek következménye, hogy az irattári helyiségek sok helyen ma is sötétek, nedvesek, dohosak. Pedig az iratnak éppen ugy szüksége van fényre és levegőre, mint az embernek. Sőt tekintve, hogy vann&k fontos iratok amelyek több ezeréves létre számithatnak a levegő,.a világosság és a karbantartás az irat számára nagyon fontos életfeltétel. Egészségtelen helyiségben az irat sem egészséges és 'gyor: pusztulásra van ítélve. Az irattár épülete

. Az iratok megőrzésére szolgáló helyiség álikör felel meg'céljának, ha száraz, portól tisztán tartható, világos, levegője szellőztethető, ha benne tüz nem keletkezhetik, a kivül támadt tűztől és külső erőszakos behatásokkal szemben védett. Uj épület emelésekor különös tekintettel kell lenni