Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)
II. A gazdasági szervek szervszintű értékelése
nacionális cégek (pl. a gépipar, a távközlés, a pénzügyi szféra, stb.). Az egykori UMKL kategorizálási kísérletét így meghaladta az idő. Jelen munkánkban megkísé reljük körvonalazni , vajon mely szempontok szerint választhatók ki a valamely levél tár illetékességi és gyűjtőkörébe sorolandó gazdasági szervek ? Mindenekelőtt pontosan határoljuk körül, mit tekintünk gazdasági szervnek ? A Ptk. 685. §. c) pontja megkülönbözteti a gazdálkodó tevékenységet és a gazdasági tevé kenységet folytató szervezeteket. Gazdálkodó tevékenységet folytat valamennyi jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli szervezet. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. tv. megfogalmazásában gazdasági tevékenység „az üzletszerű - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység." 4 Gazdasá g i tevékenységet csak a kifejezetten erre a célra alakult, profitot termelő szervezetek folytatnak . Utóbbiak között első helyen szerepelnek a gazdasági társaságok, de ide tartoznak a szövetkezetek és az egyesülések is, amelyek tagszervezeteik üzletszerű gazdasági tevékenységének koordinálása, segítése céljából alakultak. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. 3. § (1) bekezdése határozza meg, hogy kik alapíthatnak gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására (külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok). A törvény hatálya az egyesülésekre is kiterjed. Bár az 1989. évi XIII. tv. megengedte a gazdasági társaságok szövetkezetté átalakulását, a gazdasági társaságokról szóló törvények ezt már nem tették lehetővé. Ugyanakkor a szövetkezetekről szóló 1992. I. tv. 3. §. elismerte a szövetkezetek vállalkozási tevékenységét, és az új szövetkezetekről szóló 2000. CXLI tv. 21. § (1) bek. szintén megállapította, miszerint a szövetkezet tagjaival kapcsolatban nem, harmadik személyek vonatkozásában azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Az 1997. CXLIV. tv. 3. §. (4) bekezdése azonban azt is megállapítja, hogy „Törvény előírhatja, illetve lehetővé teheti gazdasági társaságnak nyereségszerzésre nem irányuló közhasznú tevékenységre vagy más közfeladat alapítására történő" alapítását. A gazdasági társasági formában működő, törvényben előírt közfeladatot ellátó, nyereség szerző tevékenységet nem folytató szervek természetesen nem tartoznak a gazdasági szervek körébe (ilyen pl. a Magyar Távirati Iroda Rt.), mint ahogyan a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv.-ben felsorolt gazdálkodó szervezetek (a társadalmi szervezetek, az alapítványok a közalapítványok, a közhasznú társaságok, és a
