Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

II. A gazdasági szervek szervszintű értékelése

köztestületek) sem tartoznak a gazdasági szervek körébe

. A gazdasági szervek köre valójában csak az üzletszerű (profitorientált) gazdasági tevékenységet folytató társasá gok körét foglalja magában

. A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) kimutatásai szerint 1999-ben 1.126.889 gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetet regisztráltak, közülük 822.039 működött. A gazdasági tevékenységet folytató szervezetek száma ekkor 1.049.410-et számlált amelyek közül 802.216 működött

. Szelekciós vizsgálataink természetesen csak a működő szervekre terjednek ki (regisztrált de nem működő szerveknek azok számítanak, amelyek adóbevallást nem nyújtottak be). Magyarországon 1999-ben a 802.216

5 (2001 júniusában 888.540

6

) működő jogi személyiségű szervezet közül 467.513 (2001 júniusában 452.555) egyéni vállalkozás

. 334.720 (2001 júniusában 425.985) társas vállalkozás

, ebből 149.840 (2001 júniusában 155.630) jogi személyiségű társas vállalkozás (rt, kft., közös vállalat, egyesülés, szövetkezet), 184.862 (2001 júniusában 198.346) jogi személyiség nélküli társas vál lalkozás (közkereseti társaság, gazdasági munkaközösség, betéti társaság) fejtett ki gazdasági tevékenységet. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az egyéni és a jogi sze mélyiség nélküli társas vállalkozások nem tartoztak vizsgálatunk körébe

. Nem csekély felelősség és feladat hárul tehát a levéltárosra, amikor mintegy 150-160 ezer jogi sze mélyiségű társas vállalkozásból kell kiválasztania azokat a gazdasági szerveket, amel

yeknek tevékenysége reprezentálhatja a magvar gazdaság egészének tevékenységét

. 2. A szervszelekció főbb szempontjai Az illetékességi kör törvényi meghatározottságával már az I. fejezet foglalkozott, erre külön nem térünk ki. Amíg azonban az illetékességi körbe tartozó - többek közt - gaz dasági szervek köre a jogszabályok segítségével jól körülhatárolható

, a gyűjtőkör ki alakítása már önálló döntést követel

. Mégis azok a szempontok, amelyek alapján a jogszabályok az egyes gazdasági társaságok kiemelt szerepét megállapítják, a gyűjtőkör kialakításában is figyelembe vehetők és veendők, miként az illetékességi körbe sorolt tartós állami tulajdonú részesedéssel működő társaságok (amelyeket az 1997. LXXVI. tv. melléklete felsorol) között is szelektálnunk kell, egyéb szempontok érvényesítésével.