Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

II. A gazdasági szervek szervszintű értékelése

feltétlenül tiszteletben kell tartaniok. E téren is nyilvánvaló cél (lenne) a köz- és a magánérdek harmóniájának megteremtése. A MOL Gazdasági szervek osztálya 1989 után ezért alakította ki preventív gazdasági iratgyarapító koncepcióját, amelynek alapja a gazdasági szervekkel folytatott egyenrangú és kölcsönös partneri kapcsolat.

14 Más egyébként nem is lehet együttműködési alap, minthogy általános és közlevéltáraink a piacgazdaság szférájában működő és nem kizárólagosan állami tulajdonban álló gazdasági szerveket érintően semmiféle illetékességi szervellenőrzésre és iratátvételre nem jogosultak, hacsak azok nem keletkeztettek maradandó értékű iratokat állami korszakukban. Végezetül itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a piacgazdaság vállalkozásai között helyet foglaló és tartósan állami tulajdonú részesedéssel működő gazdálkodó szervek - társasági működési formájuktól függetlenül - az említett levéltáraknak nem gyűjtő-, hanem illetékességi körébe tartoznak. TI. A gazdasági szervek szervszintű értékelése 1. Néhány fogalom és adat a szervszintü szelekcióhoz Az elmúlt évtizedben az iratértékelés kérdése a hazai és nemzetközi levéltárügy egyik központi kérdésévé, cikkek, tanulmányok témájává vált. Az amerikai Sink Róbert nem csupán arra hívta fel a figyelmet 1990-ben, hogy a vonatkozó szakirodalom javarészt csak egy-egy szerv iratainak értékelésével foglalkozik, hanem arra is, hogy a történeti értékű iratok kiválasztásához vezető első lépésnek a makroszintű értékelésnek kellene lennie, azaz az iratkeletkeztető szervek közül azok kiválasztásának, amelyekkel a levéltáraknak feladatkörükben szerfelett indokolt lenne foglalkozni.

1 Magyarországon erre tett kísérletet az 1980-as évek közepén működő munkacsoport, amelyik az ún. országos értékhatárvizsgálattal foglalkozott. Az UMKL - tervezet szintjén - 1988 elejére a szerveket I-IÜ. kategóriákba is sorolta, így az illetékességébe tartozó gazdasági szerveket is.

2 A tervezet megalkotása óta azonban a magyar gazdaságban végbement a rendszerváltozás, és a korábbi szocialista állami tulajdonnal szemben a hazai és külföldi magántulajdon került többségbe. Azóta a magántulajdon részesedése a GDP elő állításában 75-80%-ra emelkedett

. Ugyanekkor a gazdaság átstruktúrálódási folyamatában megfordult a gazdaság szervezeti rendszerét jellemző piramis, a gazdasági szereplők többségét ma már a kis- és közepes vállalatok teszik ki. A hazai gazdaságnak azok a szektorai indultak mindenekelőtt fejlődésnek, amelyekben megjelentek a multi-