Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)
I. Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után
tulajdonú részesedéssel működő társaságok közé sem (a tulajdonosi jogokat felettük is az ÁPV Rt. gyakorolja mint pl. a Dunaferr, Bábolna stb. felett). Valamely gazdálkodó szervezet nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségére utal az is. ha hadköteles személyi állományuk egy részét rendkívüli állapotok esetén mentesítik a katonai szolgálat alól . Az ilyen „meghagyásokban" részesülő szerveket az 1993. évi CX. tv. (a honvédelemről) alapján 4 kategóriába sorolják , közéjük gazdasági társaságok is tartoznak (ilyenek pl. a bányák vagy az erőművek a II, kategóriában). Ezeket a gazdasági szerveket a szaktárcánként kiadott rendeletek nevesítik is. Ha tehát a levéltáros az említett jogszabályok szempontjai szerint értékelt és csoportosított gazdálkodó szerveket egymással összeveti, levéltári szempontból minden korábbinál egyszerűbben és egyértelműbben állapíthatja meg a valóban jelentős gazdálkodó szervek körét nemcsak levéltártípusonként, hanem azon belül levéltáranként is. Az időközben módosított csődtörvény (1991. évi IL. tv. és az azt módosító 1993. évi LXXXI. tv.), valamint az Ltv. jelentősen kibővítették a közlevéltárak illetékességébe tartozó szervek körét. Az Ltv. a közlevéltári illetékességet a teljesen állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek mellett (az Ltv. 17. §-a a Magyar Nemzeti Bankot, míg az 1995. évi XXXIX. tv. 34. §. (2) bek-e értelmében az ÁPV Rt. privatizációs emlékeztetőit konkrétan a MOL illetékességi körébe utalta) a magángazdaság szerveinek jelentős körével bővítette ki azáltal, hogy - a tartósan állami tulajdonú társasági részesedéssel működő (ld. Ltv. 32. §. (3) bek-ét) és - a korábban állami gazdálkodó szervezetként működött, de időközben privatizált, ill. még privatizálandó gazdálkodó szervezeteket illetően (ld. Ltv. 34. §. (2) bek-t) a közlevéltáraknak széleskörű szervellenőrzési és iratátvételi jogosítványokat adott. 5. A gyűjtőkörbe tartozó gazdasági szervek meghatározása Amint az közismert, a levéltárakat levéltárakká nemcsak az illetékességi iratátvételek teszik, hanem a maradandó értékű nem köziratok tudatos gyűjtése is. Ahhoz azonban, hogy a gyűjtőköri munka szervezett és hatékony lehessen, ahhoz minden levéltárnak meg kell(ene) alkotnia saját gyűjtőköri koncepcióját, mivel ma is keletkeznek köziratnak nem minősülő maradandó értékű iratok a gazdaságban és a közéletben egyaránt jelentős szerepet játszó személyeknél, társadalmi és magángazdálkodó szerveknél.
