Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

I. Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után

3. A gazdasági iratértékelés levéltárközi és állománygyarapítási összefü

g

gései Az értékelés mindig viszonyítás

. Ebből következik, hogy a különféle hazai levéltártípu sok értékrendje nem feltétlenül azonos

. Ami az egyiknek különlegesen értékes, korántsem bizonyos, hogy az a másiknak. Abszolutizálható értékek nincsenek

. Amíg a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) pl. döntően az illetékességi körébe tartozó és a közfeladatokat országos szinten ellátó szervek működése során keletkező - maradandó értékű - köziratok megőrzésére koncentrál, addig más levéltártípusok vagy a jellegzetesen helyi, regionális, vagy az ágazati stb. értékű köz- és magániratok megőrzését tekintik feladatuknak, és ez így helyes. (Közbevetőleg hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a piacgazdaságban keletkező iratanyag egy része szintén köziratnak minősül.) A különféle levéltártípusok iratértékelő tevékenysége - optimális esetben- többszintű és egymásra épülő

. Az egyes levéltártípusok iratértékelő munkája megfelelő szakmai előkészítéssel akár ki is egészíti(hetné) egymást, ami által - az ország gazdaságát és társadalmát illetően - szintenként mindig a leginformatívabb maradandó értékű iratanyag megőrzése biztosítható is (lenne). Ma azonban még korántsem ez a helyzet. Ezt jól szemlélteti az 1. sz. mellékletben közölt kimutatás, amely a MOL és az önkormányzati levéltárak 1996-2000. évek közötti gazdasági iratgyarapítási tevékenységéről tájékoztat.

6 A hivatalos levéltári adatszolgáltatás szerint a MOL és az önkormányzati levéltárak az 1996 és 2000 között eltelt 5 esztendőben közel 20 ezer ifm-nyi gazdasági iratanyagot vettek át

! Ennek mintegy 20 %-át szövetkezeti iratanyag képezi. Az említett levéltárak részéről átvett gazdasági iratanyag összterjedelme csaknem eléri Budapest Főváros Levéltárának (továbbiakban: BFL) 2000-ben kimutatott 23622 ifm-nyi levéltári anyagát! Minthogy 1996 végén Magyarországon az említett 25 közlevéltárban összesen 260 ezer ifm iratanyagot tartottak nyilván

7

, 2000 végén pedig már 290 ezret, ez annyit tesz, hogy csak az utóbbi 5 év alatt (!) a csaknem 30 ezer ifm-nyi levéltári anyaggyarapodás 2/3-a az ún. gazdasági iratanyag átvételéből eredt

! A MOL ennek a 20 ezer ifm-nyi gazdasági iratgyarapodásnak alig 10 %-át (1973,03 ifm-t) vette át, a többi a 24 önkormányzati levéltár között oszlott meg! A nem éppen legiparosodottabb Hajdú-Bihar Megyei Levéltárnak részesedése a gazdasági iratátvételekből kerekítve 4836 ifm, a sorban után következő Nógrád megye levéltáráé 2831 ifm, majd Békés megye levéltáráé 1164.40 ifm. A legutóbbi öt évben csupán ez a három megyei önkormányzati levéltár együttesen 8831 ifm gazdasági iratot vett át, négyszer többet mint a MOL, vagy többet, mint amennyi le-