Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

fia Petőt jelölik királyi embernek s ugyanebben az esztendőben Andrást és fiait: Györgyöt és Andrást kistúri birtokosoknak, minthogy Gyula fiai: Gergely és Miklós ezt nekik engedték át. 1344-ben Pető Pált jelölik királyi embernek, 1351-ben pedig „Kissági" Petőt, 1357-ben Sebe fia Pált. 1358-ban ,,Turi"-nak nevezik Sink fia Andrást és Bede fia Pétert. 1365-ben, 1367-ben és 1372-ben ismét Sebe fia Pált említik. 1378-ban Jakabot és Pető fia Lászlót királyi embernek jelölik. 1379-ben a Balassák és Kereskényi István perében Fülöp tesz esküt. 1386-ban Darázsi birtokjoga feletti perben rajta kívül említik Pál fia Lászlót és Jakab fia Jánost. 1388-ban Fülöpöt említik, 1390-ben Pető fia Lászlóról és Miklós fia Jánosról olvasunk. 1397-ben Györgyöt jelölik királyi embernek s ugyancsak őt jelölik 1400-ban is. 1403-ban őt mint ,,Turi Cseh Györgyöt" említik. 1408-ban Zsigmond király Jakab fia János fia Literátus Mihálynak és Jakabnak, valamint atyai testvérüknek, László fia Györgynek kérésére írja át a fenti 1297., illetveaz 1266. évi oklevelet. 1409-ben László fia György a káptalannal Túr és Gyerk határa felett pereskedik. 1410-ben Achelnek nevezett Kisthury László özvegye, Dersenyey Benedek leánya nagyanyjának, Bálványi Miklós özvegyének jegy- és nászajándékát visszabocsátja Bálványi Istvánnak és Bálintnak. 1411-ben Lászlót, Györgyöt, Jakabot és Mihályt jelölik királyi embernek. 1416-ban Dalmady Gergely Nádas felét János fia Mihálynak adja s kijelenti, hogyha magtalanul halna el, összes jószágai Mihályra szállnak. 1417-ben Mihályt jelölik királyi embernek s ő végzi 1420-ban Baráti határjárását. 1418-ban Domonkos alispán. 1421-ben Baráti határjárására Kisthury László fia Pétert jelölik királyi embernek, viszont a határjárásnál mint szomszéd jelent meg Középthury László. 1422-ben Egyházasdalmadot Dalmady Gergely és nővére Kisthury Literátus Mihály felesége adják a sági prépostságnak. Lászlót ez évben is említik. 1424-ben János fia Mihály a sági prépostsággal pereskedik Kistúr határai felett. Gara nádor Kistúr határjárását rendeli el, s Középthury Lászlót — Fülöp fiát — jelölik királyi embernek. 1425-ben Lászlót és Literátus Mihályt — utóbbit 1427-ben is — 1428-ban rajtuk kívül Literátus Antalt említik. 1429-ben László birtoka és a sági prépostság birtoka közt határjárást eszközölnek. 1430-ban László fia Pétert jelölik királyi embernek, 1433-ban pedig Lászlót jelölik s körülbelül ez idő tájban indul meg a vizsgálat Literátus Mihály ellen, aki a sági prépostság jószágát bitorolta. 1435-ben Lászlót királyi embernek jelölik, Középthury Fülöp fia László ellen Olvar elfoglalása miatt emelnek panaszt, s említik Jakabot és Mihályt is. 1436-ban Mihály a sági prépostsággal köt egyezséget. Ez évben Lászlót és fiát Pétert, valamint Jakabot jelölik királyi embernek. 1437-ben a Kálnayaknak Dalmadba való iktatásakor János fia Jakab és Literátus Mihály tiltakozik. 1438-ban Jakabot és Mihályt jelölik királyi embernek, 1439ben pedig Lászlót és Jakabot. 1444-ben a sági prépostság Jakab fia Jánost, valamint Lászlót hatalmaskodással vádolja. Ez a per 1446-ra is átnyúlik, egyébként Jánost 1445—1446-ban királyi embernek jelölik, 1447-ben rajta kívül Lászlót, s ennek fiát: Pétert. 1449-ben László is azok között a nemesek között van, akik Hunyadi Jánostól a Skornapatakon és Parasapatakon átvezető híd gondozásának és a hídvámszedés jogának a sági prépostságra való ruházását kérik. 1450-ben Miklóst és Jánost, 1453-ban Jánost említik. 1454-ben a sági prépostság hatalmaskodás miatt emel panaszt Középthury Fülöp fia László és Kisthury Jakab fia János és Mihály fia Miklós ellen. 1459-ben Thury, másként Dalmady Miklóst Lévai László bérencének nevezik, aki hasonszőrű társaival Páldot rohanta meg. Ez ügyben a vizsgálattal Jánost bízzák meg.