Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

1464-ben is őt jelölik királyi embernek, 1465-ben ós 1467-ben Kisthury Imrét és Középthury Istvánt jelölik. 1468-ban Középthury László fia Istvánt említik. 1469-ben Kisthury Literátus Imre Dalmady Miklós elhunytával megüresedett kistúri birtokrészt, amelyet a Darasyak birtokolnak, vissza akarja szerezni. Ebben az évben Istvánt jelölik királyi embernek, a következőben Alsóthury Imrét. 1470-ben egyébként Miklós özvegye, Anna asszony birtokostársaival a Borfőiek ellen emel panaszt Dalmadon elkövetett hatalmaskodás miatt. Említik Jánost, Imrét és Istvánt is. 1471-ben pedig Miklóst, 1473-ban Kisthury Imrét és Középthury Istvánt jelölik királyi embereknek, 1475-ben Imrét s ez évben István a Litvaiak nemes familiárisa. 1476-ban Imrét és Pétert jelölik királyi embernek, bár Péter ellen a sági prépostság emel vádat hatalmaskodás miatt. Pétert ez évben a sági prépostság familiárisaként is említik, Miklós özvegyét pedig dalmadi birtokosként. 1477-ben Imrét és Istvánt jelölik királyi embernek, 1478-ban Imrét, 1479-ben Imrét, Miklóst és Pétert, 1480-ban pedig Kisthury Mihályt. 1481-ben Kisthury János fia Péter és a sági prépostság megegyezik az 1476. évi hatalmaskodás miatt indult perben. 1481-ben Imrét, 1482-ben Imrét, Mihályt és Istvánt jelölik királyi embernek, 1483-ban Imrét, Istvánt, Mártont, Mihályt és Pétert. Ez utóbbi évben Jánoky Péter Középthury István, Pál és Miklós ellen emel panaszt Nagytiiron történt erőszakos foglalás miatt. Viszont Varbóky Imre leánya, Kisthury Imre felesége részére Felsőzsemberen folytatnak le vizsgálatot. Imrét 1484-ben is — egy ízben mint Kisthuryt — királyi embernek jelölik, 1487-ben a Palásthyak perében Kisthury Imre és felesége tesz vallomást. 1493-ban, 1494-ben, 1495-ben és 1496-ban Kisthury Mihályt jelölik királyi embernek, 1495-ben Istvánt is. 1496-ban, amikor Palásthy Benedek leányait Palást és Gyürüsnénye birtokába akarták iktatni, Paláston Középthury Miklós felesége, Fruzsina asszony tiltakozott. 1497-ben Mihályt ismét jelölik, s Ipolykeszi birtokjogának vizsgálatánál rajta kívül Középthury Miklós is tesz vallomást. 1498-ban Mihályt és Miklóst jelölik királyi embernek. 1499-ben Lévai Zsigmond emel panaszt Kisthury Mihály ellen, aki mint a sági prépostság officialisa Báton egy bizonyos erdőt jogtalanul elfoglalt. 1500-ban Thury Pált és Miklóst, Kisthury Mihályt és Középthury Miklóst említik. 1502-ben Imre özvegye és fia, Imre középzsemberi jobbágyai hatalmaskodnak. 1503-ban Thury Miklóst és Kisthury Zsigmondot említik. 1504-ben és 1505-ben Mihályt és Miklóst, 1506-ban Miklóst, Györgyöt és Istvánt, 1507-ben pedig Miklóst és Mihályt jelölik királyi embernek. Az esztergomi káptalan ez évben perbe hívja a sági prépostot és Kisthury Imre fia Miklóst Gyerk határjárásánál kifejezett tiltakozás miatt. 1508-ban Gyerk újbóli határjárásánál Mihály és fia, György tiltakoztak. Miklóst egyébként királyi embernek jelölték e határjáráskor. 1510-ben Mihály királyi ember. 1511-ben Gábort, Mihályt és Miklóst említik, 1512-ben Kemence határjárásakor Középthury Miklós és Kisthury Mihály tesz vallomást. 1513-ban Mihályt jelölik királyi embernek, 1517-ben pedig Györgyöt, Miklóst és Mihályt. 1518-ban Imre fia Miklós, aki Felsőzsembery Imre leányának, Hedvignek fia volt, Középzsembery Peya Lőrincnek Középzsemberen egy malomhelyet ad el. 1519-ben az esztergomi káptalan és Kisthury Mihály fia György pereskednek. Lajos király Miklós és György részére Kistúr határjárását rendeli el s királyi emberekül Középthury Gábort és Jánost jelöli ki. Ellenük ez évben Jánoky Mihály Nagytúrjának megtámadása miatt emelnek panaszt. A vitás ügy egyébként a következő évben egyezséggel zárul. Ugyanebben az esztendőben Kisthury Mihály özvegyét, Anna asszonyt, nagyatyja, Sipeky István sipéki birtokrészébe