Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

1435-ben Istvánt, 1436-ban pedig Istvánt, Jánost és Györgyöt említik. ECözéppiiy Márton fia Miklós egyébként 1436-ban vizsgálatot tart a Teszéry Lászó által az almási jobbágyokon elkövetett hatalmaskodás ügyében. 1438-ban Simor fia Jánost említik. 1439-ben pedig Polyák Jánost. 1444-ben Fülöpöt említik, Magnus Tamás fiait: Györgyöt, Lászlót, Lőrincet és Márkot hatalmaskodással vádolják. 1450-ben Lászlót, 1451-ben rajta kívül Fülöpöt jelölik királyi embernek. 1454-ben Bakópiry Tamás fia László jelenik meg Darasy Lászlónak és Balványi Simonnak Alsópirbe történt iktatásán. 1460-ban Miklóst említik. 1462-ben László fia Gábor a Básthyakkal és a Csehyekkel folytatott perében egyezséget köt. 1463-ban Alsózsembery Miklós 2 alsózsemberi jobbágytelket zálogosít el György özvegyének és Bertók nevű fiának. 1464-ben Középpiry Walenth Mihály özvegye elismeri, hogy Walenth György fia János Középpir és Kisteszér birtokából az őt illető jegyajándék tekintetében kielégítette, s említik György fia Bertókot. 1465-ben Bakópiry Gábrielt említik, 1466-ban pedig királyi emberekként jelölik Középpiry Jánost és Mátét. 1467-ben Alsózsembery János fia Miklós egy portiot Alsózsemberen Bertalannak enged át. Ez évben Istvánt és Jánost, valamint egy másik Jánost királyi parancsra iktatják Kisteszér birtokába. Mátét királyi embernek jelölik, s említik Csepefalvai Fülöp özvegyét, Borbálát és Bakópiry Balázst. A kisteszéri iktatásnak Teszéry Péter ellentmondván, perre került a sor, amelynek folyamán a következő évben halasztásban egyeztek meg. Királyi emberekként jelölik 1468-ban Pétert, Jánost és Bálint fia Jánost. 1469-ben Zsembery Chehko Miklós 3 jobbágytelket zálogosít Miklós fia Györgynek és Bertalan nevű fiának. 1469-ben Mátyás király újra beiktattatja Istvánt, Jánost és egy másik Jánost Kisteszér birtokába. Az iktatásnak azonban újra ellentmond Teszéry Péter és István, s a megindult perről 1470-ből is értesülünk. 1470-ben Istvánt, mint ,,Patkos"-t, királyi embernek jelölik, s említik Jánost is. 1471-ben Miklós és János hatalmaskodás miatt emelnek panaszt Ilyes Mátyás ellen, Mátét pedig tartozása megfizetése iránt peresítik. Ebben az évben Balázst, 1473-ban Jánost, valamint Antalt jelölik királyi embernek, s említik Bálint fia György fia Istvánt és György fia János fia Tamást is. Miklós egyébként Palásthy Lászlónak használatra visszabocsátja a nála zálogban levő jószágai felét, ő egyébként már 1472-ben palásti zálogbirtokos. 1474-ben újból említik Jánost, Bertalan pedig Disznósy László ellen alsózsemberi birtokának elfoglalása miatt emel panaszt. 1475-ben Miklós özvegyét, Margit asszonyt s fiát, Jánost említik. Bertalan és Disznósy István perében 1476-ban a sági prépostság folytat kihallgatásokat s Piry László, Bertalan, Sebestyén, János, Zsigmond és Tamás tesznek vallomást. Antalt és Jánost királyi embernek jelölik. 1477-ben Báthory István országbíró megállapítja, hogy Alsózsemberen Chehko Miklós egykori birtokrésze jogosan Bertalané. Ebben az évben Antalt, Jánost és Tamást, 1478-ban Literátus Lászlót, Mátét, Antalt, Bertalant, Zsigmondot, Jánost és Györgyöt, 1479-ben ismét Antalt és Jánost jelölik királyi embernek. Utóbbi évben Ambrus feleségót, Ilona asszonyt, Kiskálnay Máté leányát is említik. 1480-ban Antalt, mint ,,Csepepiri"-t királyi embernek jelölik. 1481-ben János fia Tamást Kisteszér birtokába iktatják, de ennek Teszéry Péter ellentmondott, s említik János fia Lázárt is. 1482-ben Bertalan panaszt emel keszihóci jószágának bitorlói ellen, s az usurpálókat a következő évben perbe is hívja, Középpiry János fia Tamás pedig vádat emel Kisteszéry Péter ellen Kisteszér elfoglalása miatt. Ez évben Antalt, Jánost, Pétert és Lászlót, 1484-ben Antalt és Pétert jelölik királyi embernek. 1483ban Bertalan a Dacsókkal pereskedik. Antalt 1484-ben ,,Csepei"-nek nevezik,