Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Bertalan Disznósy Lászlót zsemberi jobbágyának bántalmazása miatt hívja perbe, Középpiry Tamás pedig Középpiry Jánost és fiát, Lászlót vádolja hatalmaskodással. 1486-ban János fia Tamás feleségót említik, aki Dereszlényi Kecskés Dorottya volt. Bertalan és a Dacsók közti per ez évben végetér, Bertalan a Harasztira vonatkozó okleveleket visszakapja. 1487-ben Palást birtokjogára vonatkozó vizsgálatnál Tamást, Osvaldot, Zsigmondot, Középpiry Jánost, János fia Lászlót, Györgyöt és Sebestyént hallgatják ki. 1489-ben László esztergomi posztónyíró teljes középpiri portioját Középpiry Horváth Péternek zálogosítja el, Bertalan alsózsemberi birtokát pedig határ járják. 1490-ben Bertalan Haraszti területén Siráky Jánossal és Horváth Lászlóval megosztozik. 1491-ben középpiri, darázsi és alsózsemberi birtokrészekbe Bertalant és fiát, Lászlót iktatják s mint szomszédokat említik Györgyöt s ennek János nevű fiát, valamint Pomathy Jánost és Sebestyént. Ez évben Pétert és Bakópiry Zsigmondot királyi embernek jelölik. 1492-ben „Csepefalvai" Piry Antalt említik. 1493-ban Tamást az össödi erdő jogtalan foglalásával vádolják s Össöd határjárásánál Bertalan mint szomszéd jelenik meg. Említik ez évben Pétert, Antal pedig középpomati birtokrészét adja el. 1494-ben Bertalan —akit királyi embernek is jelölnek — Borfői Beke Péter ellen emel panaszt, mert egyik zsemberi jobbágyának termését elvitte. A következő évben azonban bizonyos zsemberi földterület felett egyezkednek s említik Tamást és Antalt is. 1496-ban ismét Bakópiry Zsigmondot jelölik királyi embernek. 1497-ben Ipolykeszi birtokjoga feletti vizsgálattal kapcsolatban említik Antalt, Bertalant — mint alispánt —, azután Bakópiry Tamást és Zsigmondot, Alsópiry Turóczy Peregrint, Középpiry Horváth Pétert és Györgyöt, királyi embernek pedig Piry Bassanczky Miklóst és Piry Tamást. 1500-ban Bertalan ellen emelnek panaszt bizonyos drenói föld jogtalan elfoglalása miatt, Kispiry János pedig Selmecbányái lakos. Ez idő tájban Bertalan Darasy Simontól zálogba vett alsódaráz é birtokrészét Darasy Antalnak zálogosítja. 1502-ben Bertalant királyi embernek jelölik, Középpiry György fia János pedig Patkós Sebestyén ellen emel panaszt egy hold föld elfoglalása miatt. 1504-ben Antalt és Andrást, 1505-ben ,,Sember"-i Bertalant királyi embernek jelölik. Bertalan ez évben a Bori fölötti perben választott bíróként ítél. 1506-ban és 1507-ben Bertalant jelölik királyi embernek, utóbbi évben Középpiry Jánost, Thrinka Miklóst és Tamást is. 1508-ban Bertalan ismét királyi ember, s említik feleségét, Horhy Péter leányát, Dorottyát. Tamás ez évben Horváth Zsigmond és Simon, valamint Bertalan leányának, Mártának és Baloghy Jánosnak ügyvédje, amikor ezek tiltakoznak felsőzsemberi portiojuknak Baloghy Benedek által történt elidegenítése ellen. Említik Bertalan Dorottya nevű leányát is. 1509-ben Tamást királyi embernek jelölik. 1511-ben Bertalan tiltakozik, hogy Dersenyey Literátus Máté az általa neki elzálogosított portiot továbbzálogosítja. A következő évben a Sirákyakkal pereskedik Haraszti birtoklása felett, 1513-ban Harasztin Palásthy Andrásnak és Keszihóczi Dacsó Lázárnak és Mátyásnak hű szolgálataik jutalmazásaképpen birtokrészt adományoz, miután velük előző évben Harasztin megosztozott. 1513-ban Palásthy Andrással együtt emel vádat Borfői Beke Mihály ellen zsemberi földjei jogtalan elfoglalása miatt, s említik Pétert és Pált. 1514-ben Tamás gyermekei: Péter és Katalin, Névery Albertné, Kisteszért Teszéry Miklósnak eladják, 1515-ben Bertalan bocsát vissza Dersenyey Jánosnak bizonyos alsózsemberi portiot. 1516-ban Péter kúriája Patkós Pál zálogbirtoka, s említik Bertalant és Patkós Sebestyént. 1517-ben Tamást elölik királyi embernek, Bertalan pedig Alsózsemberen vejének, Dersenyey