Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Miklós fia György palásti portiojába leányán kívül beiktatják Kóváry Pált, „másik Palástról" való Pétert, Miklóst pedig királyi embereknek jelölik. 1397ben említik Pétert és Tamás fia Miklóst, 1398-ban Simon fia Jánost. 1399-ben Terjényi Pétert iktatják Paláston Tamás fia Miklós várjobbágy birtokába, de Bagonya fia Miklós és Tamás fia Miklós fia János tiltakoznak. Ez évben Paska fia Simon fiát, Jánost, 1400-ban Pétert említik, Terjényi Péternek palásti iktatása ellen pedig Tamás fia Miklós fia János tiltakozik. 1402-ben említik Miklós fia Miklóst és György fia Istvánt, akik Darasy Demeterrel pereskednek Bagonya fia János zálogbirtoka felett. 1402-ben János fia Miklóst, 1403-ban rajta kívül Pétert, János fia Paskát, és Simon fiait: Jánost, Egyedet és Demetert, 1404-ben Pétert és fiát, Jánost jelölik királyi embernek. 1405-ben Bagonya fia Miklós fia János fia Miklós, valamint Bagonya fia György fiai: István és Bagonya Rakonczay Jakabbal Rakonca birtokán megosztoznak, Simon fia János és Péter kijelölt királyi ember. 1406-ban Tamás fia Miklóst, valamint Pétert és György fiait: Istvánt és Miklóst említik. 1407-ben királyi embernek jelölik Bagonya fia Miklóst, György fia Istvánt, János fia Miklóst, valamint Jánost és Pétert. 1408-ban ismét János fia Miklóst jelölik, 1409-ben Pétert, Gyürüs Jánost, Ermelaust, Bagonya fia Miklóst s ez utóbbit György fia Istvánnal együtt 1411-ben is említik. 1412-ben Tamás fia Miklóst és Lukács fia Jánost jogtalan foglalással vádolják. 1413-ban és 1414-ben említik János fia Pétert, 1415-ben pedig Ivánka fia János fia Péter, aki Hontpázmán nembeli Pázmán Kecse nevű leányának unokája volt, nagyanyja jegyajándéka felől nyugtatja Kóváry Pált. Miklós fia György és János fia Péter Szelcet Kóváry Pálnak adja, Bagonya fiai: János és György ellen pedig Darasy Demeter indít pert. 1417-ben Bagonya fia György Özvegye, Anna asszony (Kormos István leánya) a Felsőpribelieket nyugtázza hasonlóképp a jegyajándék kifizetése tekintetében. 1418-ban Darasy Demeter pereskedik György fia Istvánnal s Bagonya fia Miklóssal. 1419-ben Bagonya fia Miklóst, Literátus Ermelaust, valamint Egyedet említik királyi embernek. 1421-ben Baráti határjárásakor mint szomszédok jelennek meg Paska, Mátyás és György fia István s említik Bagonya fia Miklóst is. Zsigmond király ekkor adományoz Tamás fia Gergelynek címert. 1422-ben Bagonya fia Miklós György fia Istvánnal Darasy Demeternek Felsőrakoncán 2 jobbágyhelyet zálogosít. Ez évben említik egyébként Ermelaust és Gergelyt is, 1423-ban Pétert, 1425-ben és 1426-ban pedig János fia Paskát. 1424-ben Ermelaus fia Benedek a Nényeyekkel osztozik Paláston, amikor Simon fia Egyedet Felsőrakoncán iktatják, királyi embernek jelölik Simont, Simon fia Jánost, Paskát, Parvus Gergelyt és Bagonya fia Miklóst. 1425-ben pedig Demeter Bagonya fia János fia Miklóst fogja perbe. 1426-ban egyébként György fia István fia János tiltakozik, hogy Bagonya fia Miklós palásti, drenói, rakoncai és zsemberi birtokait elidegenítse, Kisnek nevezett György felesége, Margit asszony pedig azokat elfoglalja. 1426-ban említik Ermelaus fia Benedeket, ós Liptó fia István unokáját, Varbóky Benedek özvegyét, Margitot. 1427-ben Paskának nevezett András szkornai birtokos. 1430-ban Zsigmond király Drenó és Alsópalást, másként Litvarc birtokában megerősíti Paska fia Györgyöt, azután Paska fia Simon fiait: Egyedet, Demetert és Jánost, akik ez évben tiltakoznak a Kóváryaknak Tamásmiklósföldjébe való iktatása ellen. Említik ez évben Imre fia Tamást és György fia István fia Jánost, aki a következő évben tiltakozik Drenó említett adományozása ellen. 1431-ben Simon fiait: Egyedet, Demetert és Jánost, valamint György fia István fia Jánost és Paska fia Györgyöt Felsőpalást birtokába