Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

iktatják, amikor azonban Simon fiait és Paska fiát Drenóba akarják iktatni, István fia János tiltakozott. 1432-ben Simont és Imre fia Jánost jelölik királyi embernek. 1433-ban Egyed, Demeter és János, valamint Paska fia György perbehívják a Kóváryakat az alsópalásti iktatáskor történt ellentmondás miatt. 1435-ben Egyedet és Demetert említik a Kóváryakkal folyó perben bekövetkezett perhalasztás kapcsán. 1436-ban Paska fia György ós Simon fia János fia László pereskednek Egyeddel és Demeterrel, valamint a Kóváryakkal. A felperesek képviselője Miklós volt. Említik ez évben Paska fia Istvánt és István fia Jánost, utóbbit Domonkossal és Ermelaus fia Benedekkel együtt 1437-ben is. 1439-ben Simon folytat le vizsgálatot Kasza Gyula jobbágyai által elkövetett hatalmaskodás ügyében, de ez évben rajta kívül Mátyást is jelölik királyi embernek, 1444-ben pedig Paska Györgyöt, Tamást és Simon fia Lászlót, utóbbival 1445—1446-ban a sági prépostság pereskedik. 1446-ban Benedek és Domonkos királyi ember, s említik Ágostont. 1447-ben Simont királyi emberként említik s Radó Mihály fia Simon magvaszakadtával birtokát Hunyadi János kormányzó Vingarti Geréb Jánosnak adja. Ez évben András fia György drenói birtokrészét Gárdony- vagy Palásthynak nevezett Tamás veszi zálogba. 1449-ben Ermelaus fia Benedek egyike azon Hont megyei nemeseknek, akik a Ság—Hidvég közötti patakok feletti hidak hiánya miatt emelnek panaszt. Ebben az évben említik Lászlót, azután Mátyást és János nevű fiát. 1450— 1451-ben Benedeket és Domonkost, 1452-ben Benedeket jelölik királyi embernek. 1453-ban László pereskedik az esztergomi káptalannal. 1454-ben Tamást említik. 1459-ben Benedeket és Bertókot, Domonkost, Lászlót, Paska Gergelyt, 1461-ben Györgyöt, 1463-ban ismét Domonkost és Bertókot, 1463-ban Mátyás fia Jánost s ennek Mátyás, Miklós és Péter nevű fiait említik. 1464-ben Domonkost, Miklóst, Jánost, Lászlót, Györgyöt és Tamást, végül 1465-ben Benedeket és Paska Györgyöt említik királyi embernek. Utóbbi évben Domonkos — aki alispán —, valamint János és Tamás Lukanényei Lőrinc fiainak iktatásakor mint szomszédok jelennek meg. Királyi embernek jelölik ez évben Miklóst, Lászlót, Györgyöt, Redzeni Istvánt, Mitvarci Jánost és Sebestyént is. 1466-ban Domonkos kijelölt királyi ember s említik Antalt, 1467-ben Lászlót, Paska Györgyöt és Benedeket. 1468-ban Domonkos fiai: Albert és Pál ellen hatalmaskodás miatt emelnek panaszt. Említik ez évben Benedeket, Paska Györgyöt és Lászlót is. 1469-ben Jánost hatalmaskodással vádolják, Paska Györgyöt, Lászlót, Tamást és Benedeket királyi embereknek jelölik, István özvegye János fiait: Tamást és Pétert nyugtatja a jegy- és nászajándék kifizetése tekintetében. 1470-ben Benedeket jelölik királyi embernek. László pedig, aki drenói birtokos, valamint György fiai: János és György panaszt emelnek, hogy Tamásmiklósfölde praediumot János fiai: Péter és Tamás bitorolják. János leánya, Orsolya ez évben ügyvédvallást tesz. 1471-ben Pétert és Tamást királyi embernek jelölik, Felsőpalásthy Tamás fiai: György, István és Osvald pedig panaszt tesznek Siráky János hatalmaskodásai miatt. Említik ekkor Simont is, azután Paska Györgyöt és feleségét, Afrát és Lászlót s feleségét, Advigát. 1472-ben László — aki palásti birtokrészét malommal együtt Piry Miklósnak zálogosítja — és Paska György Tamással és Péterrel szembeni viszályukat választott bírákra bízzák, Tamás és Péter ugyanis Drenóra és Rakoncára vonatkozó okleveleiket követelik tőlük vissza, Ermelaus fia Domonkos özvegye pedig Benedek fia György beleegyezésével palásti kúriáját Ilona nevű leányának s ennek férjének, Ináncsy Andrásnak adja. 1473-ban Péter Kereskényi György ellen emel panaszt, László pedig összes jószágait Középpiry