Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

Külön kell megemlékeznünk a németségről. Igaz ugyan, hogy a bányavárosok lakossága zömmel német, s ez a környező terület etnikumára hatással volt,

182 a XVI. században több községben megtaláljuk a németség térfoglalásának nyomait, de ez lényegesen nem befolyásolta megyénk nemzetiségi képét. A Duna mentén fekvő Nagymaros nevében erdélyi szláv vagy dák név rejtőzik, bár az 1324. évi kiváltságlevél „Neustadt"-nak nevezi.

183 ami német lakosságra mutat, serre utal az adományozott budai jog is. A XV—XVI. században a Börzsönyben fekvő Bernecén is találunk német nevű jobbágyokat. Viszont a magyarság is tért hódít a bányavárosokban: elsősorban említhetjük Bélabányának Fehérbányaként való elnevezését,

184 amely városnak 1453-ban magyar nevű nótáriusa van (Szászfalvai László Nemesch). A magyarságnak a bányavárosokba való bejutása ellen a városok szívósan védekeznek: 1244-ben Korponán a magyarok a németekkel szembeni pereikben egymagukban nem tanúskodhatnak, hanem csak a németekkel és szászokkal együtt.

185 Selmecbánya még 1505-ben célszerűségi okokra hivatkozva tiltja meg, hogy a város piacán a németeken kívül más nemzetiségű lakjék.

186 Ennek ellenére megállapítható, hogy Korpona lakossága a későbbi évszázadokban már kevert, Selmecbányán pedig 1522-ben Zalay István, tehát magyar származású a bíró.

187 Minthogy Hont megye nemzetiségi viszonyainak kutatói, valamint a besenyők történetének feldolgozói megyénk besenyő eredetű lakosságáról is szólnak,

188 e kérdéssel is foglalkoznunk kell. A kutatók a XIX. században Hontbesenyődre magyarosított Pecsenyic község őslakosságát besenyőnek tartják. E községnév azonban megyénkben Mohács előtt nem fordul elő, a már 1135-ben előforduló Szőllős községnél a XVI. századi dicalis összeírásokban bukkan fel a Zeoleos, alias Pechenied megjelölés, s a Szőllős név utoljára az 1599. évi összeírásban fordul elő, később kizárólag a Pecsenyéd és Pecsenyic elnevezést találjuk.

189 Egyébként itt 1245ben — amikor a sági prépostság kapja adományként — szláv határjeleket, a XV. század végén pedig szláv jobbágyneveket találunk.

190 Egyházi szervezet, egyházi élet Megyénk teljes egészében az esztergomi főegyházmegye honti főesperességéhez tartozott, sőt a honti főesperességhez tartozott több kishonti község is, valamint a Bars megyei Vámosladány. A honti főesperességről első adatunk 1156-ból van, amikor az esztergomi érsek tíz Hont megyei község (Badin, Gyerk, Kemence, Méznevelő, Nyék, 182 jgy a me

gye nyugati határán Zsember német eredetű szó, Drégelynek a XVI. században német lakosai vannak. Német a Selmec felső folyásánál Prenesfalva, Stefoltó, Szentantal és Zsibritó. 183 DL 2247. 184 1387:D1 7321. 185 Korpona lt., DL 50272. 186 Sb. 1-101. 187 Sb.H-122, 146, 218. 188

Szokolay Margit: A magyarországi besenyőtelepekről. Föld ós Ember, 1929. óvf. 88. — Belitzky János: Nyugatdunántúli és felvidéki besenyők. Domanovszky Emlékkönyv, Bp. 1937. 59. kk. 189 O L Conscriptiones dieales. Tom. XVH., XVDII. Vö. Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. 91.: Pecsenke más néven Szőllős falu. 190 1499: Gszt. 79—28.