Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

nítésétől. 1505-ben pedig Katalin sógorait tiltja el Litvának az Erdődyek számára történő elidegenítésétől. 1507-ben István özvegyét, Páni Simon leányát, Kussalyi Justh Györgynét az Erdődyekkel együtt iktatják Nyék és Leklinc birtokába. (1463/14Q4: DL 98193, 1463/1508: DL 46858, 1467: Gsztb. 47-40, 130-24, DL 16596, 1468: Seilern lt. VI 268, DL 25223, 1468/1508: DL 66005, 1469/1508: DL 46857, 1470: DL 98198, 1472: DL 97340, 1474: Jászói konv. Fass. II 1/49, DL 17561,1475: DL 45620, 65951, 69501,1476: DL 65952, 17754 más., Eszt.kpt.m.lt. 18-2-5, 16-1-19, 21, 22, 24, 1477: Gsztb. 100-35, 1481: uo. prot. A fol. 92, 144, 1483: uo. 47-16, 1492: uo. prot. A fol. 84, 1496: uo. fol. 228, Eszt.kpt.o.lt. 3-9-1, 1500: DL 90254, 1504: DL 97573, 1505: uo. prot. A fol. 223, 1507: Eszt.kpt. m.lt. 17-1-14). Horváthy család. 1270-ben Csalomiai Miklós és Paznan Szelény nevű föld miatt Horváth Wiesk fiát, Mihályt hívják perbe. 1276-ban Kach fia Miklós fia István, Leustak fia Lukács és Pouka fia Sebestyén 6 ekényi földet adnak el Benedeknek Horvátin. 1326-ban ,,Feketé"-nek nevezett Balázs comes a maga, valamint testvérének, Detrének fiai: Jakó, Lőrinc és András nevében tiltakozik Szalatnya határjárása miatt. Balázst a következő évben is említik. 1339ben Loránd fia Miklós özvegye horváti birtokát Nádassy Lukács Szúd jávai cseréli el. 1345-ben Lukács fia Lököst királyi embernek jelölik, s ugyanő tesz vallomást Cseri birtokjoga feletti perben. 1358-ban Pál fia Pétert tarcsányi birtokosként említik. 1367-ben Jánost jelölik királyi embernek. 1379-ben Imre fia István és György fia János István fia Miklóst horváti birtokrészének elidegenítésétől tiltják el. 1388-ban István birtokjogát a nádor azon az alapon igazolja, hogy az 1276-ban említett Benedek fia Miklós fia Kilián fia Balázs fia Imre, Istvánnak édesatyja. Ugyancsak 1386-ban, ül. 1387-ben Lökös fiai: István és Péter tanúskodnak Darázsi birtokjoga felett. 1390-ben említik Lökös fia Istvánt. 1398-ban Imre fia Istvánt ,,Varboki"-nak nevezik s Horvátit lakatlannak mondják, amelyet 1391-ben Kerekegyházi László foglalt el. Ám a Horváthy család kétségtelenül tovább élt, mert 1399-ben Horváthy Lukácsot királyi embernek jelölik, 1402-ben rajta kívül Jakabot is. 1403-ban Varbóky György fia János Horvátit Szelényért adja Kóváry Pálnak, 1404-ben és 1406ban Jakabot királyi embernek jelölik, 1408-ban Lukácsot, 1413-ban ismét Jakabot, 1421-ben pedig Lukácsot, akit 1425-ben a Rahói család ügyvédjeként említenek. 1426-ban, 1429-ben és 1430-ban Lukácsot királyi embernek jelölik, utóbbi évben fiát, Miklóst is. Miklóst 1432-ben és 1433-ban is jelölik, utóbbi évben Lukáccsal együtt. 1435-ben Lukács felesége, Margit asszony, aki Csitáry István leánya volt és Csitáry Lőrinc Margit asszony édesanyjának nászajándékában megegyeznek. 1435-ben Lukácsot és Miklós és Péter nevű fiait említik. 1438-ban Lukácsot és fiát, Miklóst jelölik királyi embernek, 1439-ben pedig Lukács fiait: Pétert és Miklóst. 1445-ben Miklóst és Lukács fiait: Istvánt és Pétert említik. 1446-ban és 1447-ben Pétert és Miklóst jelölik királyi embernek, Pétert 1448-ban és 1449-ben is. 1449-ben Miklós szolgabíró, 1450-ben pedig Zsember birtokába Lukács fiait: Istvánt és Lászlót iktatják. 1451-ben Miklóst, Istvánt és Jánost, 1453-ban Istvánt és Miklóst, 1454-ben Miklóst, Istvánt és Imrét, 1456-ban Miklóst, valamint Péter özvegyét, Katót és István feleségét, Ilonát említik. 1459-ben Istvánt, 1462-ben Lászlót, Istvánt és Jánost jelölik királyi embernek. 1464-ben János Dávidréve, István pedig Baráti határjárását végzi. 1465-ben mindkettőjüket, 1467-ben Istvánt és Lászlót királyi embernek jelölik, 1468-ban pedig Istvánt, Jánost, Lászlót és Pétert is. Ugyanők egyéb-