Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

ként a Kóváryakkal Horváti határjárása miatt pereskednek s a vitát fogott bírák döntése alá bocsátják. 1469-ben mindnégyüket újból királyi embernek jelölik. 1470-ben ismét pereskednek a Kóváryakkal Horváti határjárása miatt. Ez évben Jánost és Istvánt, 1471-ben Lászlót, 1473-ban Lászlót és Istvánt, 1474-ben Pétert, Lászlót és Jánost jelölik királyi embernek, János és Péter egyébként horváti jobbágyaik megtámadása miatt a Kóváryak ellen emelnek panaszt. 1476-ban Jánost, Pétert és Lászlót királyi embernek jelölik s ugyanők részére eszközük Horváti határjárását. Ez évben Péter özvegyével, Katalin asszonnyal együtt tanúskodnak Alsózsember birtokjogát illetően. 1477-ben Lászlót ós Istvánt jelölik királyi embernek, János Kagbelen iktat, Péter fia Péter pedig Perőcsényen szerez zálogbirtokot. 1478-ban ismét Lászlót, valamint Pétert és Jánost jelölik királyi embernek, 1479-ben Lászlót és Pétert, 1480-ban Lászlót. Ez évben Péter tesz esküt a Balassák és Thomboltok perében. 1481-ben László iktatja Piry Tamást Kisteszér birtokába. 1482-ben Lászlót királyi embernek jelölik, de Tompa és Magyarad megrohanása miatt őt, valamint Jánost és Pétert vádolják a Fegyvernekyek. 1483-ban Lászlót, Gergelyt, Pétert és Jánost, 1484-ben Lászlót, Pétert és Jánost jelölik királyi embernek. 1486-ban László szolgabíró. 1487-ben László nyugtatja Orsani Lászlót anyja nászajándékának kifizetése tekintetében. 1490-ben László Harasztin megosztozik Siráky Jánossal és Piry Bertalannal, 1491-ben és 1492ben szolgabíró s 1492-ben a Püssyeket tiltja el Tompa és Magyarad elidegenítésétől. Ez évben, valamint 1493-ban, 1494-ben, 1495-ben és 1496-ban királyi embernek jelölik, utóbbi két évben Gergelyt is, aki Lukács fia László fia volt s aki a Berneceieket elégíti ki 1496-ban Horváti és Zsember birtokából. 1497-ben Lászlót és „Literátus" Gergelyt jelölik királyi embernek. 1498-ban László az esztergomi káptalan képviselője a Somi Jósa temesi gróf elleni perben s őt királyi embernek is jelölik. 1499-ben László és Gergely, mint a sági prépostság familiárisai, hatalmaskodnak. 1500-ban ismét Lászlót említik, 1501-ben pedig Gergelyt jelölik királyi embernek. 1502-ben László fia Gergely tiltakozik, hogy Simon és Zsigmond nevű testvérei zsemberi birtokrészeket elidegenítenek, s említik Dénest és feleségét. 1503-ban Jakabot említik, 1504ben Simon és Zsigmond Haraszthy Ferencnek adják el felsőzsemberi nemesi kúriájukat. Ez évben Simont és Gergelyt, 1505-ben pedig Literátus Gergelyt s Istvánt jelölik királyi embernek. 1506-ban, amikor Haraszthy Ferencet a lévai uradalom felébe iktatják, mint szomszéd jelennek meg István ós Simon. 1507- ben Mihályt, Simont és Literátus Gergelyt királyi embernek jelölik. 1508- ban Simon ós Zsigmond tiltakoznak, hogy Baloghy Benedek felsőzsemberi jószágjukat elzálogosította. 1510-ben János leánya, Orsolya elismeri, hogy Péter fiai: István és Imre az őt megillető horváti rész-jószágból kielégítették. 1512-ben Kemence határjárásánál Simont is kihallgatják, ő és Zsigmond, valamint Krisztina, Borfői Miklósné, Alsózsemberen egy jobbágy helyet Dersenyey Mátyásnak és Miklósnak adnak el. 1513-ban Imre horváti birtokába Lónyay Albertet iktatják a az iktatás ellen Simon tiltakozott, őt, valamint Imrét és Mihályt 1517-ben királyi embernek jelölik. 1518-ban László gyermekeitől, a praedialis nemeseknek nevezett Zsigmondtól, Simontól és Krisztinától, Borfői Miklósnétól a teljes alsózsemberi birtokrészt Dersenyey Mátyás és Miklós veszik meg. 1520-ban Istvánt, Simont és Zsigmondot jelölik királyi embernek s említik Bálintot és Simont, 1521-ben Simont, aki Osgyani Bakos Imre képviselője a Kóváry Pál ellen folytatott perben. Simont egyébként 1521-ben, 1523-ban és 1524-ben is királyi embernek jelölik. 1522-ben egyébként