Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

panaszt emelnek a Simonyiak ellen a Varsányon elkövetett hatalmaskodás miatt. Amikor 1472-ben Kereskényi Györgyöt Nagykereskény, Varsány ós Krakó birtokába iktatják, István tiltakozik, Kereskényi György azonban az emiatt megindított pert a következő évben visszavonja. 1474-ben Dereszlényi Kecskés Imre özvegyét, Affrát említik, 1486-ban Kecskés Bálintot és János nővérét, Dorottyát, Piry Jánosnét. 1521-ben Lőrinc fia Benedek, Lukács fia László és István fia Albert magvaszakadtával krakói birtokrészüket Petróczy Henczelffy István kapja. (1430: DL 12342, 1464: DL 45133, 1466: DL 58141 más., 1467: DL 58143 más., Gsztb. Stat.F. 3-16, 1468: Gsztb. 16-23, 1472: DL 72696, 1473: DL 72700, 1474: Gsztb. 129-10, 1486: DL 46032, 1521: Gsztb. Stat.F, 3-42.) Dersenyey család. 1296-ban említik először a Derzsenye nevű földet, amelyet Iwan fia Benedek,,de sancta Walpurga", Kalmer fiai: György, Herke és Lukács, azután Mike fia Mihály és Mátyás fia Ádám zálogba vett. E zálogosítást 1298ban megújítják. 1329-ben Kalmer és Elye fiai közti perről olvasunk; 1332ben Jakab fia János pereskedik Kalmer fia Ipollyal és birtokostársaival. E viszály eredményeképpen történhetett 1335-ben, hogy Elye fiai: Pál és Miklós megrohanták Ipoly birtokát és felégették. 1336-ban Barátkái Tamás Lipold comessel pereskedik. 1337-ben Ipoly és fiai: László és Mihály pereskednek a Varsányiakkal Kereskényi Mihály özvegye és leányai leánynegyede felett. 1339-ben Elye fiainak egykori birtoka felett Ipoly és Jakab fia János pereskedik. 1342-ben a vármegyei közgyűlésen Ipoly fia Mihályt a királyné lovainak elhajtásával vádolják, de a megye nemesei ártatlanságát bizonyítják. Ipoly és fiai: Mihály és László ez évben zsemberi birtokukra nézve szabad kezet adnak Vesszős mesternek. 1344-ben Jakab fia Jánost említik. 1351-ben Ipoly végzi Marót határjárását. 1352-ben Bakabánya és Bát polgárai ellen Lipold s fiai hatalmaskodás miatt emelnek vádat. 1353-ban, 1354-ben és 1356-ban Lipoldot királyi embernek jelölik, 1354-ben Péter fia Pált is említik. 1358ban a Disznósyak Ipoly fiaival, valamint Lukács fiaival: Andrással és Benedekkel pereskednek Disznós birtokjoga felett, s említik ez évben Tamást, azután Jakab fia János fiát is. 1360-ban Tamás és Gachou pereskedik Ipoly fiaival, Lászlóval és Mihállyal Elye fiainak birtokrésze felett. 1366-ban Mihályt jelölik királyi embernek, 1369-ben pedig Benedeket. 1373-ban Lukács fiai: András és Benedek a Zsemberyekkel folyó perüket választott bírák döntése alá bocsátják. Ez évben is említik Tamást. 1376-ban Ipoly fia Mihály és a Zsemberyek perében fogott bírák döntenek. 1381-ben Ipoly fia Mihály felesége Erzsébet s fiai: Dávid, Ipoly és János tiltakoznak zsemberi jószágaik elidegenítése miatt. 1383-ban Erzsébet asszony, Ipoly és János Dalmady Gergellyel pereskednek. 1391-ben Tamást királyi embernek jelölik. 1393-ban Saulnak zsemberi iktatása ellen Mihály fiai: Imre és Ipoly tiltakoznak. 1395-ben a Peresnek nevezett Tamást, 1397-ben Ipolyt és Benedek fia Lászlót említik. 1402-ben Benedek fia László iktatja Bát polgárait Bagyan birtokába, s említik testvérét, Miklóst is. 1407-ben és 1408-ban Imrét királyi embernek jelölik. 1410-ben Lukács fia Benedek leányát, Klárát, Kisthury László özvegyét, 1411-ben pedig Ipolyt mint a Forgách család familiárisát említik. 1422-ben Benedek fia Miklós szolgabíró, 1425-ben pedig Lászlót említik. 1429-ben Ipolyt jelölik királyi embernek. 1435-ben Ipoly fia László pereskedik a Kereskényiekkel, s őt említik 1436-ban is. 1440-ben a Peresnek nevezett Benedeket, valamint Fekete Pétert jelölik királyi embernek, utóbbi és testvére: György — László fiai — a Perseházy18 Bakács: Hont vármegye 273