Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

akkal pereskednek. 1450—1451-ben János kijelölt királyi ember, 1451-ben Miklós alispán. 1462-ben és 1464-ben Miklóst jelölik királyi embernek. 1466ban Peres Benedeket, 1467-ben Miklóst és Peres Benedeket s ennek János nevű fiát említik. 1468-ban Benedeket, Jánost és Györgyöt királyi embernek jelölik. Ez évben János özvegye a Derskyektől visszaváltja ura elzálogosított birtokrészét, viszont ura jószágának egyharmadát átengedi a Derskyéknek. 1469ben Peres Györgyöt és Jánost jelölik királyi embernek, Dezsery György báti iktatásán pedig Miklós és Tamás jelenik meg. 1470-ben Peres Benedeket és fiát, Györgyöt, 1471-ben csak Peres Benedeket jelölik királyi embernek. 1473ban Peres Györgyöt említik. 1474-ben Ipoly fiai: László és Miklós Zsemberen zálog jószágba iktattatnak, Miklós azonban György, Dénes, Osvald, János, Márta, Orsolya és Zsófia (férjezett Dersky Benedekné) nevű gyermekei, és Ipolthnak nevezett László, Benedek, István és Katalin (férjezett Harthay Benedekné) nevű gyermekei nevében Disznósy Lászlót eltiltja alsózsemberi birtokrészének elidegenítésétől. 1475-ben Peres Kelemen szolgabíró. 1476ban Miklóst és Peres Györgyöt királyi embernek jelölik, Alsózsember birtokjogával kapcsolatban pedig Kelemen, Dénes, Porkoláb Tamás, Prokopy Tamás, Peres Benedek és György, valamint János özvegye Affra asszony tanúskodnak. 1477-ben királyi embernek jelölik Peres Györgyöt, aki 1479-ben Orsani Andrást vezeti be Orsány birtokába. Ez évben Ság megróhanása ügyében a vizsgálatot Miklós fia László folytatja le, a Kóváryak egegi hatalmaskodása ügyében pedig Miklós fia Dénes. Kelement ez évben királyi embernek jelölik, Peres Benedek pedig azt a déméndi negyedfél jobbágyhelyet, amelyet Briganth Miklós egykor Bory Benedeknek zálogosított el, Deméndy Miklós fiának, Péternek és Bessenyey Gergelynek zálogosítja el. 1480-ban királyi embernek jelölik Peres Benedeket, s a Balassák perében rajta kívül tesz esküt Miklós, aki Egyházasdersenyey Kelemennel együtt a korponai polgárok tótbakai iktatásán mint szomszéd jelenik meg. 1481-ben és 1482-ben Literátus Dénest, Kisdersenyey Peres Benedeket és János nevű fiát királyi embernek jelölik. 1482-ben egyébként Felsődersenyey Miklós özvegye Dorottya asszony Osvald és Literátus Dénes nevű fiaival együtt panaszt emelnek Alsódersenyey Peres Kelemen felesége Margit asszony és Kelemen nevű fia ellen, hatalmaskodás miatt. 1483-ban Peres Jánost, Györgyöt, Kelement, Benedeket és Gárdony Antalt, 1484-ben Peres Dénest, Gergelyt és Jánost jelölik királyi embernek. 1486-ban Dénest a sági prépostság familiárisának nevezik. 1487-ben a Palásthyak perében említik Peres Görgyöt, aki Peres Jánossal együtt azért emel panaszt, mert Disznósy János és László bizonyos Tógyártó nevű disznósi jobbágy meggyilkolásával vádolja őket, holott ez a jobbágy sohasem volt a Disznósyak jobbágya. 1491-ben és 1492-ben Peres Jánost, 1493-ban Peres Benedeket és Jánost jelölik királyi embernek. 1493-ban említik Peres György özvegyét, Borbála asszonyt is. 1494-ben Peres Pétert ós Jánost királyi embernek jelölik, Dersky Miklós, azután Dersenyey János leányai: Angéla és Katalin, valamint Csepe László leánya Zsófia panaszt emelnek Benedek fia János, Jakab fia Fábián, Miklós özvegye Dorottya asszony, nemkülönben János és Osvald ellen, hogy Derzsenyére vonatkozó okleveleiket jogtalanul tartják maguknál. 1496-ban Osvaldot és Peres Györgyöt, 1497-ben Osvaldolt, Miklóst és Peres Jánost, 1498-ban és 1502-ben Osvaldot említik. Osvald ellen egyébként Egyházasderzsenye jogtalan elfoglalása miatt János, Fábián és György emelnek panaszt. 1504-ben János és Osvald tiltakoznak, hogy Dersky Porkoláb Tamás és birtokostársai Derzsenye határain belül birtokrészeket elidegenítsenek. Ekkor emlí2 74