Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Szuhány felét Kéry Györgynek zálogosítja el 100 forintért. 1393-ban Dacsó fia Miklóst s ennek László nevű fiát említik. 1403-ban Dacsó fia Miklós fia László özvegye Anna asszony kijelenti, hogy Dacsó János nevű fiának fiai: István, Loránd, Demeter, Mihály és György, valamint János özvegye és Dacsó fia Miklós leánya Erzsébet a jegy- és nászajándék tekintetében kielégítették. 1407-ben ugyanő kapja Keszit és Szuhányt. 1408-ban Kiscsalomiai Mihályt és Nadvanyai Péter fiait a leánynegyed címén kezükbe jutott Nénye, Palojta és Lám felől János fiai: Demeter, György, István és Loránd kielégítik. 1410-ben Alsonényei János fia István irat ja át azt az 1379. évi oklevelet, amelynek értelmében a Dacsófiak Nemesén birtokába jutottak. 1410-ben a Kóváryak panaszt emelnek Dacsó fia János fia Demeter nényei jobbágya ellen saját apátii jobbágyuk megsebesítése miatt, s ez évben Demeter fia Miklóst királyi embernek jelölik. 1411-ben Sutóc birtokába Luka unokáján, Jánoson és testvére, Pál fiain kívül Demetert és testvéreit: Istvánt, Györgyöt és Lorándot is beiktatják. Ugyanők íratják át Zsigmond királlyal a következő évben IV. Béla 1243. évi oklevelét. 1412-ben egyébként János fia István palásti birtokos, és Palojtán zálogosít. Pál fiai 1413-ban Luka leszármazóival pereskednek s ezenfelül Sutócon zálogosítanak. 1414-ben Demetert királyi embernek jelölik. 1415-ben Demeter és Loránd, valamint Demeter fia Miklós elismerik, hogy Károly király Terbegecet őseik hűtlensége miatt jogosan adományozta el. Ez évben Dacsó leányait: Annát, Marczaly Istvánnét és Zsuzsannát, Daróczy Zsigmondnét említik. 1416-ban Demeter Sugody Bencével pereskedik, János fiait: Istvánt és Lorándot hatalmaskodással vádolják. 1418-ban a Lukakkal Sutócra, Keszihócra ós Lámra nézve megegyezést kötnek. Ez egyezségben Demeternek két fiát: Miklóst és Györgyöt említik meg. 1420-ban Demetert és Leonardot királyi embernek jelölik. Ugyanezen évben Demeter, István és Loránd az egykor atyjuk és Dacsó fia Miklós által elzálogosított Lámot visszaszerzik, s ugyanebben az évben Keszi birtokába iktatják őket. 1421-ben Demeter, István és Loránd Kiscsalomiai Mihállyal választott bírák döntése alapján Szuhányon megosztoznak. 1422-ben, amikor Kóváry Pált Apáti és Bátorfalu birtokába iktatják, mint szomszédok jelennek meg Demeter, István és Loránd. 1423-ban a Kelenye feletti osztálynál ugyanokét, valamint Demeter fiait: Miklóst és Györgyöt említik. 1424-ben Kiscsalomiai Mihállyal Szuhányra nézve megegyeznek és a Dacsófiak összesen 6 3/4 jobbágy helyet kapnak Szuhányon. Ugyanebben az esztendőben Tegeni Pál, akinek felesége Dacsó leányának leánya volt, elismeri, hogy Demeter, István és Loránd a Dacsó jószágokat, vagyis Nényét, Keszit, Palojtát, Lámot, Szuhányt és Palástot illetően kielégítették. Loránd és Demeter ez évben Paláston osztozik Egyházasnónyei Dáviddal és Palásthy Benedekkel, szolganényei Sulyok Demeter pedig kijelölt királyi ember. 1425-ben Loránd és Demeter Gyürüs Dáviddal és Benedekkel pereskedik. 1426-ban István és Loránd ellen különböző jogtalanságok elkövetése miatt emelnek vádat, egyrészről Kóváry Pál, másrészről a Haraszthyak. Ez évben ugyanők Pribeli Miklós feleségének nászajándékát kifizetik és Paláston osztoznak rokonaikkal. 1427-ben Demeter, Loránd és István Egyházasnónyei Benedekkel pereskednek. Demeter 1430-ban a Kóváry Pál és Szemerédy Miklós közti osztálynál közreműködik, s testvérével, Istvánnal Keszit határ járatják. 1435-ben Szécsényi Frank unokája, László hívja perbe többek közt Demetert és Istvánt, minthogy Kelenyébe történt beiktatásának ellentmondottak. Demeter egyébként Pribeli Miklósnak tartozása fejében Keszit köti le, és Istvánnal együtt az Egyházasnényeiekkel osztozik. 1436-ban is őket említik. 1437-ben a Kálnayak