Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

viselik. Valamelyik község azért kapott törzsnevet, mert a törzsszervezet bomlása után a XI. században a környező területen élők nem a helynévben levő törzsből származtak.

9 Márpedig a honfoglaló törzsnevek közül megyénk területén a Gyarmat, Kürt, Nyék, Kér, Keszi fordul elő: s a megye határához közel fekszik a Nógrád megyei Jenő. A honfoglaló magyarsággal tartó segédnépek közül Kóvár a kabarok, Kormosó a kalizok, Varsány pedig az alánok emlékét őrzi.

10 Ha már most e törzsnevek előfordulását vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy a bükkerdők voltak a magyarság észak felé való terjeszkedésének határai, minthogy levegőjük nyirkos, s a fű nem nő meg bennük.

11 Márpedig az Osztrovszki hegység déli nyúlványáig, Ipolyfödémesig terjedt a bükkerdő: s Ipolyfödémessel szomszédos Nyék, s ettől délkeletre fekszik Kóvár, s ezen a vidéken van Keszi, Gyarmat (Balassagyarmat), valamint a Kürtös folyócska. A Garam mellett viszont több Keszi, Kér, Gyarmat nevű helységnevet találunk, sőt ezeket sokkal északabbra, mint az Ipoly völgyében az előbb említett helységek. Ennek alapján kétségtelennek tarthatjuk, hogy a gyepű vonal a törzsszervezet bomlásakor az Ipoly északi partján húzódott, majd pedig a Ipolynak déli kanyarodásától, Visktől az Osztrovszki hegység nyugati nyúlványai mentén körülbelül Bakabánya—Garamszentbenedek vonaláig. A megyeszervezet kialakulása Megyénket Hont lovagról nevezték el, aki hihetőleg Gizella királyné kíséretében jött az országba Pázmán lovaggal együtt. A fejedelmi székhely ekkor már Esztergom, s nem tarthatjuk célzatosság nélkülinek, hogy a királyi fővárossal szemben a Duna balpartját, a Garam és Ipoly torkolatának közét első királyunk legmegbízhatóbb hívére bízta. Hont ispán a megye központját, Hont várat a Börzsöny északi peremére építette, ahonnan tág betekintése nyílott mind kelet felé az Ipoly völgyére, mind pedig az Ipolyba torkoló Selmec és Korpona folyók vidékére. A Selmec és Korpona völgyében várnépek laktak: a Gyerk mellett Dopopucs, a Selmec völgyében fekvő Űdvarnokteszér, Udvarnoksipek, Udvarnokdarázsi királyi udvarnokok birtoka, s egy 1358. évi vizsgálat alkalmával a megye nemessége egyhangúlag bizonyította, hogy a Teszérvölgy — amiként a Selmec völgyét nevezték — ősidőktől kezdve királyi várbirtok.

12 A Korpona völgyében fekvő Palástról is tudjuk, hogy királyi várjobbágyok birtoka volt.

13 A XI. század elején került sor a megye keleti részében, az Osztrovszki hegység nyúlványai között fekvő területek meghódítására is. Ezt bizonyítja a bozóki apátságnak 1135. évi alapító oklevele, amelyben II. Béla király megerősíti a Hontpázmán nembeli Lampert comesnek az apátság részére tett adományát. Az adománybirtokok zöme az Ipolynak Visk—Balassagyarmat közötti szakaszától északra fekszik, e gyepűvonalon belüli községeknél az 9

Kniezsa, i. m. 371. — Mályusz Elemér: A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok, 1939. évf. 264. kk. 10

Oyörffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 52. kk. ^Mendöl Tibor: A Felvidék. Bp. 1940. 39. kk. — Glaser Lajos: Kelet Dunántúl a honfoglalás ós a vezérek korában. 1937. 4. kk. — Kniezsa, i. m. 374. 12 DL 4801, Anjoukori Okmánytár VII. 468. 13

Palásthy lt. 2, Dipl. Hont. 19. 2* 19