Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

alapítólevél külön megemlíti, hogy ezek milyen jogcímen kerültek a Hontpázmánok kezébe. Vagyis az, hogy a gyepű vonalon túl fekvő községek a Hontpázmánok tulajdonában voltak, ekkor még köztudomású.

14 Hont megye megszervezése első királyunk idejében kétségtelenül megtörtént, hiszen már 1156-ban említik a honti főesperességet,

15 márpedig a XI. században kialakított államszervezetben a közigazgatási, igazságszolgáltatási és egyházi szervezet kapcsolata éppen abban csúcsosodott ki, hogy a megyék a főesperességekkel egybeestek. 16 Ennek ellenére a XIII. században Hont megyei községek egész sorát a zólyomi várnépek birtokában találjuk. így 1232-ben II. András király Palástot, Nyéket, Balogot, Kemencét és Badint a zólyomi várnépek birtokának gyarapítására Zólyomhoz csatolta.

17 Szúdon 1256-ban a zólyomi kertészek kapnak földet,

18 IV. Béla király pedig a Drégelyhez és Honthoz egyaránt szomszédos Tesmagot — amely a királyi fegyvernököké volt — a zólyomi erdőőröknek bizonyos kötelezettségek teljesítése fejében adományozta.

19 1274-ben a Gyerk mellett fekvő Dopopucs szintén a zólyomi várjobbágyok kezén volt.

20 1281-ben Németit,

21 1286-ban Darázsit a zólyomi vár tartozékának nevezik.

22 A zólyomi comes pedig ismételten végez Hont megye területén fekvő községekben iktatásokat, folytat le vizsgálatokat.

23 Mindezek annak megállapítására késztették a zólyomi uradalom történetíróját, hogy a XIII. században Hont megye nagy része a zólyomi uradalomhoz tartozott, s az átcsatolt községekben csak reminiscentia gyanánt élt a Hont megyéhez való tartozás tudata.

24 Más eredményre jutunk azonban, ha az ebből a korból származó adományleveleket a geográfiai helyzet figyelembevételével vizsgáljuk meg. A Balassa család ősei: Detre comes 1236-ban Zahorát,

25 fia, Miklós 1246-ban az ekkor még ugyancsak Hontvárhoz tartozó Balassagyarmatot

26 kapja, s 1252-ben kapja a család Abát és Hidvéget,

27 amelyek Hont várának közvetlen körzetében feküdtek. IV. Béla 1243-ban Váciknak, Tibának, Dobának és Dubaknak Nyitra megyei birtokokért csereképpen adományozza Nényét, Palojtát, Kőkeszit (a későbbi Keszihócot),

28 Tamás fia Bencének adja 1244-ban a honti várhoz tartozó Prébelyt

29

; mindmegannyi község kb. egy vonalban az Osztrovszki hegység lejtőiről az Ipolyba igyekvő egy-egy patak völgyében fekszik, mintegy kettéválasztva a Hontpázmánok északi — később Litva vára tartozékaként említett — s a déli — Drégely körüli — birtokkomplexumait. Ha még ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy az 1232-ben Zólyomhoz csatolt M DL 5775, Fejér II 82, VII 5 98. 15 Eszt.kpt.o.lt. 67-1-1, Knauz I 107. 16 Hóman—Szekfű: Magyar történet

7 Bp. 1941, I. kötet 212. 17 Eszt.kpt.m.lt. 45-1-1, Knauz I 286. 18 „Custodes hortus" Fejér IV 2 394. 19 Dl 713, 1088, 5984. 20 Eszt.kpt.m.lt. 19-1-10, Knauz II 332, Fejér VI 1 232. 21 Eszt.kpt.rn.lt. 18-1-12, Knauz II 145, Wenzel IX 296. 22 DL 24406. 23 így 1248-ban Piren (DL 333, Wenzel VII 256), 1261-ben Százdon (DL 40050, HO VIII 81). 24 Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Bp. 1922. 13. 25 DL 65688, Wenzel II 36. 26 DL 65690, Wenzel II 189. 27 DL 65706, Wenzel XI 377. 28 DL 43146, Kubinyi 117. 29 DL 69211.