Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
kell összeolvasztani. Éppen ellenkezőleg, minden fond önálló egység marad, annyi történik csupán, hogy ezeket az önálló fondokat egy közös levéltárban gyűjtik össze. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy egy adott fond új birtokosai olykor továbbra is az egykori birtokos által használt nyilvántartásokba jegyzik be azokat az iratokat, amelyek a régiről az új hivatalra háramlott funkciókkal vannak összefüggésben. Így például a Szent Pál apátság zálogbirtokaira vonatkozó ügyek nyilvántartását azután is a régebbi zálogügyeket tartalmazó a kötetekben vezették, hogy az Utrechti Rendek megszerezték a zálogjogokat. Számos községi levéltárban éppen így ugyanazon jegyzőkönyvben találjuk a francia uralom idején egymást felváltó különféle helyi önkormányzati szervek feljegyzéseit. 4 Gyakran előfordul, hogy egy hivatal vagy egy személy jogait vagy funkcióit több testület vagy személy között osztják szét, amikor a testület vagy személy működése megszűnik. Ebben a paragrafusban, amely kizárólag a fondok és nem a fondok egyes részeinek átháramlásáról szól, nem beszélünk arról, hogy ilyen esetben hogyan kell kezelni az adott testület vagy személy fondját. Erre vonatkozóan lásd a 10. paragrafust. Itt nem a történeti levéltár fondszerkesztési kérdéseiről, hanem az egyes iratképzők levéltári (tkp. irattári) anyagainak egymás közötti mozgatásáról, az elődszerveknek az utódszervekhez való viszonyáról van szó. A kérdés nagy fontossággal bírt Hollandiában, mivel a 19. század elején, a közigazgatási átszervezések folytán az irategyüttesek őrzési helye sokszor változott. Heeringa, 1928. 56. skk. p.; Jogelőd és jogutód szervek iratainak kapcsolódására vonatkozóan vö. Fekete Nagy, 1936. 31. p.; Varga, 1940–1941. 127. p. 6. §Azon hivatalok, testületek és személyek fondjait, amelyeknek jogható sága 1798 után az államra szállt, annak a tartománynak székhelyén lévő állami levéltárban kell elhelyezni, amelynek jelenlegi területén az adott hivatal működött Az előző paragrafusban felállított szabálytól mindig is eltértek némiképp, olymódon, hogy amikor egy adott hivatalról vagy személyről egy másikra átháramló jogok és funkciók meglehetősen széleskörűek voltak és így nagyarányú adminisztrációval jártak együtt, a hivatal, amely átvette a funkciókat, az új feladatok ellátására egy külön hivatalt hozott létre. Ebben az esetben a megszűnt hivatal fondja is ennek az új hivatalnak a levéltárban került át. Így például, 79 4Ilyen esetben a jegyz őkönyvet – ha szükséges, akkor megfelelő magyarázattal együtt – mindkét testület fondjának leírásában meg kell említeni.
