Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)

A magyar „levéltári fordulat” állomásai: leltárak készítése országos méretekben – újfajta iratértelmezés – fond, fondrendszer, fondjegyzék

gában. Célja a kutató tájékoztatása a levéltár történeti kialakulásáról és tartalmi összetételéről. E leltár már irodalmi munkálatnak tekintendő, amely kiadványként jelenik meg. Ezek sorában a tervezet azután megjelöli az elvégzendő munkálatokat (amelyek csaknem valamennyi nagy levéltári egységet felölelték), s melyek legtöbbje – akár alapleltár, akár ismertető leltár formájában – kiadásra is került a háború utáni időszakban.122

Tárgyunk szempontjából az a kérdés, hogy az ezen program alapján 1949-ben útjára bocsátott inventarizációs tevékenység milyen módon és mértékben támaszkodott a Holland kézikönyvben lefektetett elvekre és normatív szempontokra. A munkálatok megindulására a hazai levéltári rendszert új alapokra fektető 1950. 29. tvr. végrehajtási utasítása nyomán került sor. Ez írta elő alapleltár készítésének kötelezettségét, amelyre vonatkozóan a szempontokat és az Útmutatót még 1949-ben Mérei Gyula, a Levéltárak Országos Főfelügyelője jegyezte. A törvényerejű rendelet rendelkezése szerint a levéltáraknak az őrizetükben lévő anyagról egy éven belül alapleltárakat, öt éven belül pedig ismertető leltárakat kellett készíteniök.123

Megállapíthatjuk, hogy ezen utasítások elvi alapja lényegileg megegyezik a Handleidingben olvasottakkal – bizonyos eltérő hazai szempontok érvényesítési igényével egyetemben. Természetesen a leglényegesebb hasonlóság az iratképzői alap szervességének azonos kiindulási pontja. A magyar szakmai dokumentum már a leltári tételszám kérdésének taglalása során elvi igénnyel fogalmazza meg: „... annak megállapításánál, hogy mit foglalunk egy leltári tételszám alá, tartsuk mindig szem előtt a proveniencia elvét; ha az iratok rendje eredeti rend, vagy pedig a mesterségesen felállított rendnél, azt a rendet, amellyel azokat egységbe foglalták.”124

Az Útmutató ugyanis, amikor a csupán lát

szóleg egybetartozó, de valójában egy név alatt különféle levéltári testek szétválasztásának szükségességét említi (feudális kori közgyűlési iratok vagy jegyzőkönyvek egymással össze nem függő, de együtt kezelt sorozatai; neoabszolutizmus-kori együttkezelt bírósági iratok; igazolóbizottsági 54

122MOL levéltári alapleltárak és ismertet

ő leltárak: ld.: https://library.hungaricana.hu (2019. június). Levéltári alapleltárak I. 1–13. kötet (1951–1972); Levéltári leltárak (II.) 1–92. kötet (1955–

1993); Magyar Országos Levéltár segédletei 1–28. kötet. 123A levéltárakról szóló 1950:29. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 1950.08.08 [1610-26/1950. (VIII.

8.) VKM sz., Magyar Közlöny, 1950/135. sz.] rendelet 11. §-a. Az alapleltár készítéséhez meghatározott adatcsoportok a következők voltak: 1-2. Levéltár vagy gyűjtemény megnevezése, 3. Leltári szám, 4. Iratsorozat (tkp. fond) neve, 5. Helye, 6. Leírása, 7. Tárolási módja, 8. Irattári rendszere, 9. Kutatási lehetőség, 10. Megjegyzések, 11. Tennivalók; továbbá: Útmutató a megyei és városi levéltárak leltárának elkészítésére. 1950.07.03 [108/1950 LOF = MOL XIX-I-17] 124Útmutató, 8. p.