Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
Az „érinthetetlen levéltári test” – a Kézikönyv, amiről mindenki hallott – egy patinás, régi műfaj: szervtörténetírás
A vidéki levéltári iratok rendezése ekkoriban, ha nem mechanikus időrendi, akkor feltétlenül tárgyi alapú volt. Helyi tanárok megbízása feltáró, illetve iratrendezési, segédletezési feladatokkal arra utal, hogy a levéltári anyagot nem egyfajta organikusan létrejött dokumentumegyüttesnek, illetve összefüggésrendszernek, hanem pusztán ismerethordozó közegnek (N. B. a schellenbergi „információs érték” fogalma!) tartották. Ekként bízták meg Nyíregyházán is Leffler Sámuel gimnáziumi tanárt a mez őváros iratainak rendezésével, aki egyes esetekben az egyedi iratok szintjéig lemenő tárgyi csoportokba rendezte az iratokat, sommás lajstrommal látva el őket.91 Több hasonló jellegű vállalkozással is találkozunk a korszakban. A sárospataki református kollégium és a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára iratainak együttes rendezésére például Zsoldos Ben ő gimnáziumi tanárt kérik fel, aki a majd 90 ezer darabnyi iratot – tekintet nélkül azok eredetére, valamint a kialakulás rendjére – szoros időrendbe rakja és sorszámozza. Mindehhez tíz kötetes alapcímtárat készít, rövid formai és tartalmi leírással, 250 ezer cédulás hely-, név- és tárgymutató rendszerrel egészítve ki azt. 92 Még ennél is hatalmasabb vállalkozás volt a másik középiskolai tanár, Demkó Kálmán helytörténész, Lőcse város levéltárának rendezési és regesztázási munkálata. Körülbelül 50 ezer 1280–1779 közötti irattári tételt osztott tárgycsoportokra, majd rendezett időrendben, magyar nyelvű név- és tárgymutatót állítva össze hozzájuk. Az 1780–1849 közti iratanyag a következő egységekre tagolódik: politikai; törvényszéki; gazdasági íratok; perek; árvaügyek; egyházi számadások; politikai, törvénykezési, gazdasági jegyzőkönyvek.93 Ezektől eltérő iratfajta-alapú csoportosítás szerint közelítette meg viszont a szász eredetű Zimmermann Ferenc német nyelven közzétett nagyszebeni levéltári repertóriumát. Ebben az iratanyag oklevelekre, aktákra, jegyzőkönyvekre és számadásokra tagolódik. 94 Az „érinthetetlen levéltári test” – a Kézikönyv, amiről mindenki hallott – egy patinás, régi műfaj: szervtörténetírás A történeti feltáró munka igényének elsődlegessége – mint a fentiekben előadottak nyomán is érzékelhető – háttérbe szorította a levéltári irategyüttesek keletkezésének, s belső összefüggéseinek kérdéseit. Ezeknek a szempontoknak az előtérbe kerülése a 19. század vége felé, azonban nem 45 91Bodnár, 1976. IV. p. 92Román, 1956. 115. p. 93Kronológia, 180., 183. p. 94Vö.: Zimmermann, 1901.
