Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A Kézikönyv és a hazai levéltári gondolkodás
rinti vagy iratfajtai, esetleg tárgyi alapon csoportosították. Erre szolgáltat példát Deáky József gy őri városjegyzőnek királynői dekrétum alapján 1758-ban végrehajtott iratrendezése, amelynek során részint tematikus, részint küldők szerinti csoportosítást alkalmazott.66 Hasonló megoldásokkal talál kozunk Buda és Pest esetében is. 67 A másik gyakran alkalmazott rendezési elv és gyakorlat természetesen az egyszerű időrendi sorozat kialakítása volt. Még az első országos iratrendezési rendelkezést megelőzően (1758) fogott hozzá Liszkay Miklós Heves megyei főjegyző a vármegyei iratok időrendi rendezéséhez. A törvényszéki sorozatok kivételével „az egyes iratok tárgyát és az iratok létrehozóját nem tekintve – egyetlen keretbe illesztette s időrendbe rakva, évfolyamonkint újrakezdődő folyószámokkal ellátva, lajstromozta.”68 A tárgyi alapú rendezés korai gyakorlatával találkozunk viszont az Esz terházy család hercegi ágának levéltára esetében. A családtagok méltóságá val, kitüntetésével, házasságával összefüggő iratok, valamint az egyes uradalmak birtokjogi, igazgatási és gazdasági iratai számára reposi to riu -mokat állítottak fel, amelyhez lajstrom készült. Az anyag később az egyes családtagok, valamint birtokigazgatási iratokkal, stb. egészült ki. 69 Az Archivum Regni 1723-as deklarált, majd 1756-os tényleges életre hí vása, valamint a számára 1765-ben adott részletes kezelési utasítás; a Helytartótanács működésének megkezdése (1724); a Magyar Kamara számára előírt rendezési utasítások (1766); továbbá a szabad királyi városok archívumának rendszeres ellenőrzése nagymértékben mozdította elő a hazai ügykezelési kultúra fejlődését.70 Megtörtént az iktatás bevezetése a kor mányszékeknél, s terjedelmes általános vagy ügyágazatok szerinti iratsorozatok jöttek létre (nova manipulatio). II. József iratkezelési reformjai nyomán a Helytartótanács és a Kamara esetében az iktatott iratok tárgyosztályonkénti csoportosításával, majd azok kútfő-tételes rendszerbe illesz-39 66Ezek a következ ők voltak: Rationes (Camerales, Telonii vialis, Educilli regii, Lapidei, Domus pauperum, Pupillares, Quictantiae privatorum); Acta ordinaria, Publica civitatis, Jaurinensis; Fassiones perennales pignoratitiae, Cambiales; Admonitiones, Inhibitiones, Contradictiones; Admonitiones, Protestationes, Revisiones, Executiones; Variae litterae missiles in negotiis publicis; Missiles in negotiis privatorum; Inquisitiones; Testamenta; Reorum examina; Acta privatorum; Mandata regia; Decreta cameralia; Intimata regii locumtenentialis consilii; Processus criminales; Memoralia diversarum Personarum; Processus civiles. Lengyel, 1959. 52–88. p. 67Ld. Nagy-Wellmann, 1959. 68Soós, 1942–1945. 69Bakács, 1953. 70Herzog, 1931. 232–235. p.; Bottló, 1961. 68–69. 71Sashegyi, 1958. 6., 12. p.; Vö.: Ember, I. 1937, II. 1938.
