Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)

Beágyazódás, levéltárelméleti hatás

szerint is a szerv iratainak tényleges szerkezetével számol, a fondtörténeti bevezető tekintetében viszont „a fondot létrehozó hivatal eredeti szervezeti felépítésén” alapuló leltárszerkesztési módszerről olvashatunk. V. fejezet – A regesztakészítés tudnivalói A három egyéb szabály a leltári tételek elhelyezésére (70. §), a fent érintett mutatók készítésére, valamint az iratközlés megfelelő módjára vonatkozik (83. §). Jóllehet ezen utóbbi téma nem képezi integráns részét a kötet alaptematikáját alkotó iratrendezési kérdések taglalásának, nagy jelentőségű deklarációnak tekinthető. Hiszen nem csupán ebben a korszakban, de a későbbiekben is jelentős levéltárosi energiát kötött le az adott levéltári irategyüttes összességének forrásértékéről említést sem tevő, véletlenszerűen előkerülő levéltári dokumentumok rendszeres közzétételének gyakorlata.40

VI. fejezet – Bizonyos szakkifejezések és jelek megegyezés szerinti használata Ez a legkevésbé időtálló része a műnek. A 84. §-tól fogva áttekintést kapunk benne a századforduló hollandiai levéltári fogalomhasználatáról és -értelmezéséről. Egyfajta bővített terminológiai lexikonként is felfoghatók ezen passzusok, amelyek nagyobb részben megegyeznek a mi gyakorlatunkkal, vagy nagyon hasonlatosak hozzá (pl. határozatok, jegyzőkönyvek, fogalmazvány, tisztázat, okmányok, oklevelek, stb.). Kisebb részben pedig a holland ügykezelési sajátosságokat tükrözik (regiszterek, protokollumok, konvolútumok, másfajta repertóriumok, dossziék, stb.). Bizonyos adatközlési szabályokról elmondható, hogy azok általános jelleggel beépültek a nemzetközi levéltári iratleírási szabályokba – mint például a datálással kapcsolatos tudnivalók (98–100. §§). Beágyazódás, levéltárelméleti hatás Létezik-e levéltárelmélet, s ha igen, mi egyáltalán a jelentősége? Ezt a zavarba ejtő, nyílt és kissé támadó élű kérdést nem csak hazai szakmai berkekben tették, teszik fel néha, de a modern levéltárelméleti megközelítések olyan fórumain is, mint az American Archivist

, avagy a kanadai Archivaria

31

40A szakmának ebben a kérdésben mutatott megosztottságát szemlélteti Gárdonyi Albert véle

kedése is, aki viszont nélkülözhetetlen feladatnak tekintette a különféle adalékok közreadását. Gárdonyi, 1927. 255. p.; Ezen szemléletmód szerint, mint ahogy Duchein is utal rá, a levéltári dokumentum minden kontextustól függetlenül, önmagában találja fel érdekességét és értékét. Duchein, 1983. 65. p.